Itt-Ott, 1999 (32. évfolyam, 1/131-2/132. szám)
1999 / 2. (132.) szám
megalakulását mind nyugati, mind szomszédos partnereink pozitívan fogadták, sőt természetesnek tekintették. Átalakítottuk és jelentősen megnöveltük a határon túli magyarok hazai támogatási rendszerét. Az Illyés Közalapítvány idén 60%-kal több költségvetési forráshoz jutott, létrehoztuk az Apáczai Közalapítványt, új koncepció alapján dolgozik az Új Kézfogás Közalapítvány. A támogatási elveket úgy alakítottuk ki, hogy azok valóban a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradását és gyarapodását szolgálják. Koszovó, Vajdaság A Jugoszlávia területén dúló véres konfliktus nem teszi lehetővé, hogy ne szóljunk néhány szót a szomszédságunkban lejátszódó drámáról. A nemzetközi közösség elhatározta, hogy megálljt parancsol a diktátornak, véget vet a humanitárius katasztrófának és megteremti a délkelet-európai térség stabilitását. Magyarország, immár a szövetség tagjaként, támogatja a NATO békekikényszerítő hadműveletét, és a hosszútávú, átfogó rendezésben érdekelt. Láthattuk, hogy részmegoldásokkal, egy-egy részkérdés gyors lezárásával nem oldható meg a válság, csak azt érhetjük el, hogy más területen lángol fel a konfliktus. Egy ilyen súlyos helyzet a nemzetpolitika szempontjából fokozott felelősséget ró minden hazai politikai tényezőre, minden felelőséggel politizáló erőre. Magyarország különösen nehéz helyzetben van. Egyfelől külön aggodalommal figyeljük a vajdasági magyarok sorsának alakulását, másfelől teljesítenünk kell szővetségesi kötelességünket a NATO iránt, hiszen március 12-e óta immár élvezzük a kollektív védelemből származó előnyöket. A szövetséges államok vezetői megértették és elfogadták Magyarország különleges helyzetét, és nem kívánják közvetlen részvételünket a konfliktusban. Ezen a helyen megkell jegyeznem, hogy a nemzetpolitika szempontjából kritikus helyzetben belpolitikai, sőt tisztán pártpolitikai szempontok előtérbe helyezése súlyosan sérti hazánk érdekeit, gyengítheti nemzetközi pozícióit. A vajdasági magyarok kinyilvánították akaratukat az autonómia, a személyi elvű és a területi autonómia iránt. A magyar kormány támogatja ezeket az elképzeléseket, és meggyőződése, hogy a válság komplex megoldása nem képzelhető el a vajdasági magyarság autonómiájának nemzetközi felügyelet mellett történő megvalósulása nélkül. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy már most megkezdődött a stratégiai gondolkodás a válság lezárása utáni helyzetről, folyik a Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény kidolgozása. Magyarország kiemelt szerepet szándékozik vállalni az újjáépítési folyamatban. Lehetőségeinkhez mérten donorországként kívánunk hozzájárulni a térség rehabilitálásához. Elsősorban is fejlett, a legnagyobb nemzetközi bankok képviseleteit is magában foglaló bankrendszerünket, pénzügyi infrastruktúránkat, vállalatainknak és szakembereinknek a helyismeretét, korábbi tapasztalatait, bizonyított szakértelmét ajánljuk fel (pl. a hídépítésben, vasúti járműgyártásban, híradástechnikában stb.) Budapest koordinációs központja lehet az újjáépítésnek. Végezetül elérkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy mit várunk Önöktől, miben lehetnek Önök segítségére a magyar nemzetpolitikának? Önök azt a nemes feladatot vállalták, hogy abban az országban, ahol élnek, képviselik a magyarság, Magyarország érdekeit. Kérem, tegyék ezt eddigi lelkesedésükkel és aktivitásukkal. Önöknek nagyon komoly szerepük van abban, hogy milyen kép alakul ki nemzetünkről és hazánkról a nagyvilágban. Saját környezetükben, saját kapcsolatrendszerükben nagyban hozzájárulhatnak ennek a képnek a formálásához. Gazdasági szempontból is sokat segíthetnek Magyarországnak. Ösztönözhetik a külföldi tőkebehozatalt, egyengethetik a magyar vállalatok útját saját országukban. Fontos információkat nyújthatnak külföldi partnereinknek rólunk, népszerűsíthetik a magyarországi és a térségben fellelhető lehetőségeket és termékeket. Lehetőségük van arra, hogy komoly lobbytevékenységet fejtsenek ki Magyarország és a Kárpátmedencében a határainkon túl élő magyar közösségek érdekében. Szükségünk van erre a támogatásra céljaink eléréséhez. És végezetül, de nem utolsósorban a mostani és a hasonló találkozásokon együttgondolkodásukkal segíthetnek bennünket elképzeléseink kialakításában, formálásában. Köszönjük azt a szolgálatot, amelyet a magyarság érdekében végeznek. Sok erőt és hitet kívánok ehhez Önöknek! □ 42 ITT-OTT 32. évf. (1999), 2. (132.) SZÁM
