Itt-Ott, 1999 (32. évfolyam, 1/131-2/132. szám)
1999 / 2. (132.) szám
jük az erdélyi magyarság és szervezete, az RMDSZ sorsának alakulását. Nem tudok itt nem újra hazagondolni, Erdélybe, de a többi, kisebbségi sorsban illetve diaszpórában élő magyar "értelmiségire" is, akiknek e "luxuslétreluxusgondokra" kevésbé telik, mi több, akiknek összehasonlíthatatlanul nehezebb, mostohább körülmények között kell magukról, szakmájukról-hivatásukról, közösségeikről gondoskodni. Bizony, az ő gondolataik is ide illenének, e kötetbe. Végül pedig köszönöm a meghívást, s a bevezető fogalom tisztító és inspiráló tanulmányt ifj. Fasang Árpádnak, a provokálást-biztatást Fodor Andrásnak, s az alkalmat mindezek végiggondolására mindazoknak, akiknek írásai társaim voltak ezen izgalmas utazáson. Irodalom Az (magyar) értelmiség hivatása. írta és szerkesztette ifj. Fasang Árpád. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 1997 Kodolányi Gyula, "Az értelmiség hivatásáról" Magyar Nemzet, 1997 okt. 17. "xxx: Levélváltás az interneten - Marosvásárhely-Budapest", 168 Óra, 1997 március 3. (Máthé Éva és Karácsony Márta levélváltása.) Cseh Tibor," Szóval? Nem! Tettel". ITT-OTT, 29. évf. 2. (127.) szám, 1996. MBK/ITT-OTT honlap cím (http:www.newforce.ca/ huncor/mbk.htm) Elektronikus ITT-OTT/ORMBK (http://members.aol.com/ ormbk) "Áldás és átok - Zsiday Péter interjúja Babarczy Eszterrel" Magyar Hírlap, 1998 április 8. John E Wiley, "Two Cultures-Never The Twain Shall Meet?" The Smithsonian, October 1997 http://www.smithsonianmag.com/smithsonian/issues 97/oct97/ phenom-oct97.html Pomogáts Béla, "Értelmiségi felelősség-választások előtt". Magyar Hírlap, 1998 február 18. "Sikerre kell koncentrálni - Ráthy Sándor interjúja Csepeli György szociálpszichológussal" A hetek, 1998 április 18. hét "Is everything relatíve? A debate on the unity of knowledge". The Wilson Quarterly, Winter 1998 Issue. Internet-cím: (http://wwics.si.edu/OUTREACH/WQ/WQSELECT/CONSIL.HTM) □ _____________FROHL___________ AZ "AMERIKAI-MAGYARSÁG" TÖRTÉNETÉNEK KUTATÓJA Ludányi Márika (Ada, OH) Szeretném a MBK olvasóival ismertetni Puskás Juliannát és munkásságát. Én férjem révén ismertem meg személyesen, mostanáig csak hallomásból tudtam róla, illetve a kutató munkájáról. Bőven a nyugdíjas éveiben járó asszony, akinek a hobbija, munkája az Amerikába kivándorolt magyarok felkutatása, sorsa. Ha az ember beszélget vele, olyan lendület járja át, sziporkázik, ahogy elmeséli kutató munkáját. Többször járt az Egyesült Államokban, kutató úton, 80 százalékban a saját pénzén. Poros padlásokat, nedves pincéket járt meg szorgos kitartással az értékes anyag összegyűjtésének érdekében. Ezeket az élményeit úgy meséli, hogy élvezet hallgatni, az ember ott jár vele együtt. Én csak bámultam, hogy mennyi energia van benne, pedig az orvosa az egészsége érdekében sokszor pihenésre parancsolja. Büszke lehet minden magyar honfitárs, itt és odahaza egyaránt, hogy ilyen megszállott kutató is van, sok ilyen lelkes ember kellene a magyar népnek. Remélem, hogy a tudományos élet vezetői is felfigyelnek erre a kimagasló egyéniség munkájára és megfelelő segítséget is nyújtanak munkájához. Tudomásom szerint 0 az egyedüli történész, kutató, aki az 1880-as évektől egészen az 1940-es évek közötti időszakot dolgozta fel a kivándorlókról. (Lásd: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1888- 1940. Akadémia Kiadó, 1982.) Több, mint harminc éve dolgozik ezen a témán, hogy a magyarok a múlt századba, hogyan indultak el Fiume kikötőjéből Amerikába. Hajós listákból szedte össze a neveket, helységneveket is, hogy honnan jöttek és hová mentek az új hazában. Ezek az adatok mind kompjuteren vannak, sőt most még a régi fényképeket is felvitték az adattárba, hogy a kutatók számára még jobb és elérhetőbb legyen. Budapesten él, az Amerikai úton, ahol két önkéntes segítsége van, éjjel-nappal dolgoznak, hogy minél több adat és fénykép kerüljön az amerikai-magyarság adatbázisába. Akit ilyen kutatási téma-kör érdekel, meg kell ismerje Puskás Juliannát és kutatásainak eredményét! 36 ITT-OTT 32. évf. (1999), 2. (132.) SZÁM
