Itt-Ott, 1999 (32. évfolyam, 1/131-2/132. szám)

1999 / 2. (132.) szám

I középosztály, elitmunkások, katonatisztek, tisztviselők, értelmiségiek, papok, arisztok­raták "dipik", konzervatív'nemzeti (Horthy) szélsőjobb frakciók, erős antibolsevizmus cserkészet, magyar iskolák, újságok, cserkészet: "négyes fogadalom" folyóiratok "új magyarok" politizáló-marakodó közélet 1956 56-osok és az előző csoportok élő tagjai értelmiségi, munkás és 10,000 diák forradalmárok álforradalmárok és potyautasok erős antibolsevizmus, frakciókra bomlás és egymás közti marakodás magyar egyetemi tanárok és tanszemélyzet serege az egyetemeken tanári testület, néptánccsoportok, HHRF, MBK, Itt-Ott, Koalíció: előadó körutak szervezése otthoni és határon-túli magya­rokkal; identitástudat megfogalmazása: 15 millió magyar lelki egysége MBK: Küldetéstudat keresése Magyarságunk vallási szinten élése Random szétszóródás, egyedeik szórványo­san csatlakoztak meglévő magyar intézmé­nyekhez A táblázat adataiból megállapíthatjuk, hogy már a zsellérekből szerveződött századfordulói közös­ségek őrizték azonosságuk legfőbb zálogát, a magyar nyelvet, magyar közösségekbe szerveződtek és nagy áldozatok árán magyar templomokat építettek... Gyer­mekeiket magyar iskolákba is járatták. A magyarságot nem tudták utódaikba maradandóan átörökíteni. Hiányzott hozzá az azonosságtudat hajtóereje. De a templomok felépítésével egy évszázad magyar emig­ránsainak biztos támpontokat hagyományoztak Ame­rika földjén. Trianon nemzedékében fájóan égett a megcsonkított haza fájdalma, újságjaikban lelkesen ápolták a revízió eszméjét. Ok is építettek templomo­kat, szerveztek iskolákat. Ez utóbbiakat a II. világhá­ború idején betiltották. A vesztett háború (’45); majd a proletárdiktatú­ra bevezetése után (’48) a század legfrakcionáltabb magyar emigráns hulláma érkezett Amerikába, mely­ben a szélsőjobbtól a mérsékelt konzervatívokon és monarchistákon át a középbalig, a magyar politikai élet minden árnyalata képviselve volt. Szabad idejüket jobbára steril frakciókkal, múlt felé fordulással, ősha­za-mítoszok teremtésével töltötték. Sem a konzervatív nemzeti jobboldal, sem a Rákosi-éra disszidenseiből alakult és Washington által eleinte támogatott (és Fi­nanszírozott) Nemzeti Bizottmány nem tudott olyan küldetési hitvallást megfogalmazni, mely a provinciá­lis frakció-csetepatékon felülemelkedve, lenyűgöző erővel magával ragadta volna az egész nyugati ma­gyarság lelkiségét. Egyetlen olyan szervezete van a nyugati ma­gyarságnak, mely tudatosan és a hétköznapok gyakor­latában foglalkozik a megmaradással; a külföldi ma­gyar cserkész-mozgalom. Az elmúlt 50 évben kb. 40- 45,000 fiatal leikébe égett be a külföldi magyar cserké­szet egyik őmiattuk módosított törvénye: A cserkész híven teljesíti kötelességét, mellyel Istennek, hazájá­nak, embertársainak és a magyarságnak tartozik. A nemzetközi cserkészmozgalomban (beleért­ve az otthoni cserkészetet is), ez a törvény csak hármas kötelességgel jár: Isten, haza, emberiség. A külföldi magyar cserkészet különleges négyes törvénykategó­riája nem egyéb, mint lelki azonosságtudati "igazol­vány". De az identitástudat mellett van még egy rej­tett többlete is. Az azonosságtudat lehet passzív szem­lélődés is. A cserkészet azonban kötelességteljesítést kíván a magyarság iránt. Ha a nyugati magyar világ­ban megfigyeljük a magyarság érdekében tevékeny személyeket, feltűnik, hogy számos cserkész van kö­zöttük. Végzik "magyar kötelességüket." Ebben a szel­lemiségben magyar küldetéstudat körvonalait lehet felfedezni. A Magyar Baráti Közösség, az Itt-Ott baráti köre úgy fogalmazta meg azonosságtudatát, hogy a fo­galom önmagát megmagyarázza. A15 milliós magyar­ság lelki egységéhez tartozik, tehát elsodródott az anyaországtól. Számos beszélgetésben, vitában próbál­tuk megfogalmazni, milyen formában, hogyan éljük magyarságunkat. Magától valóan értetődött, hogy a magyar kultúra kincseit közösségi életünkbe beépít­jük, hogy annak tartalmi és formai szépsége gazdagítsa életünket Magyar hagyományainkhoz, magyar né­pünkhöz ragaszkodtunk, anélkül, hogy a nacionalizmus tébollyá fokozott túlzásait elfogadtuk volna. Mi ment meg a túlzásoktól? Éltető Lajos gondolatát fogadtuk el válaszul: éljük magyarságunkat vallási szinten! Tehát közösségi életünk alapjai: szeretet, türelem, békesség, 'meg­bocsátás'jóság, Isten szeretete és cselekvő szolgálata. Keressük a kapcsolatot és a párbeszédet minden ma­gyar régióval. Segítünk ott, ahol és amilyen mértékben ITT-OTT 32. évf. (1999), 2. (132.) SZÁM 5 1945-48 A vesztett háború menekültjei csekély kooperáció az előbbi csoportokkal 1980-napjainkig "szivárgók"

Next

/
Thumbnails
Contents