Itt-Ott, 1999 (32. évfolyam, 1/131-2/132. szám)

1999 / 1. (131.) szám

és Marit a halálba kergeti. A másik barátnő Krausz Eszter, a jómódú debreceni, kikeresztelkedett zsidó bankár leánya. A család egyikért sem lelkesedik, de nem is tiltják. Ismerősök, rokonok néha megszólják, lenézik ezért, de a bárólány sokkal emelkedettebb lélek, semhogy erről tudomást venne.

Mimi jóságos lény, derűs, életkedvvel teli, karizmatikus egyéniség, ha belép egy ajtón, a szoba megtelik vele. Kedves lényét egy nagyon finom szálból szőtt aura lebegi körül. A szerző a regény elé írt köszönő szavaiban elmondja, hogy édesanyjáról formálta alakját, aki valóban egy szabolcsi földbirtokos lánya volt.

A regény fővonala Mimi és Péter szerelmének vonzó története, mely a korszak tragikus buktatóin és bonyodalmain át vezet az Úr asztala elé a debreceni Nagytemplomban, és a lakodalomhoz az Arany Bika különtermében. Vámos Péter a vőlegény, a Galánffay birtok intézőjének a fia, aki a doni pokoljárásból tért meg, s rövidesen újból bevonul katonai szolgálatra, védeni a hazát a keletről özönlő áradat ellen. Ez a házasság is szimbólumot hordoz. Mimi a balkányi kastély lépcsőiről indul el lefelé, Péter az intézői házból felfelé, és a mérnöki diplomával felfegyverkezve, kiegyensített gerinccel boldogan veszi karjaiba ifjú feleségét, miután szerelmükkel kényelmes átjárót vágtak a társadalmi válaszfalon.

...A kora gyermekségében Magyarországról Amerikába vetődött írónő gyökereit keresi... és a magyar földbirtokos osztály életét ábrázolja a két világháború közötti időszak legkritikusabb éveiben (1938-1945).

[Ebben az időkeretben az 1938 és 1941 áprilisa közötti röpke 3 és fél évet a szürreális Magyarország korának neveztem el (szemtanúként és együttünneplőként), mert ekkor kiszálltunk a földgömbről, nem hallottuk a lánctalpak csikorgását s a porosz csizmák dübörgését Európában. Miért? Mert a két bécsi döntés felszakította a trianoni határok lélekbénító bilincseit. Fékezhetetlen örömújjongás időszaka volt ez a magyarok számára! Az új határok azt a vonalat követték, amit egy népszavazás is fölényes többséggel nekünk juttatott volna. A kassai dómban diadalmasan zúgtak a harangok, ébresztgetve a kriptában nyugovó Rákóczi fejedelmet, Kárpátalján az ezeréves határokig nyomultak honvédeink (jobb híján biciklivel) s összeölelkeztek a lengyel határőrökkel. Kolozsváron, a Főtéren százezres tömeg ünnepelte Horthy Miklós kormányzót és a honvédeket, miközben Mátyás király — érclován — azon töprengett: honnan került elő az a rengeteg piros-fehérzöld zászló?]

[És jött az ébredés hajnala az eufórikus, szürreális álomból! 1941. április 14-én dörrent egy pisztolylövés. Öngyilkos lett gróf Teleki Pál miniszterelnök, aki 1939-ben nem engedélyezte, hogy német hadtestek hátba támadhassák

Lengyelországot magyar területen át, s utána „örök" barátsági szerződést kötött Jugoszláviával, hogy gátat próbáljon vetni a német terjeszkedésnek délkelet felé. A Jugoszláviát megtámadó németek arrogáns követelései miatt a tisztalelkű államférfi nem látott más kiutat, mint életének áldozatát. Magyarország belépett a háborúba. A magyar „Titanic" inkább Csontváry bárkája volt, derekát megroppantotta a jéghegy, ütött a végzet órája. A zene elnémult, a karmester és a zenészek 200 ezer honvéddel együtt valahol a Donnál feküdtek lövészárokban - védve hazájukat, feleségeiket és leányaikat az eljövendő megbecstelenítőktől. A rádióból Karády barna althangján búgott a melankolikus szerelmi dal: Ez lett a vesztünk...]

[Teleki tragikus halála után Magyarországot a Végzet arkangyalai ragadják karon és hurcolják a végkifejlet felé. Kállay, az új magyar miniszterelnök, a régi nemesi tánc, a „kállai kettős" lépéseinek taktikájával késlelteti a hitleri antiszemita őijöngés teljesítését, mely már végigdühöngte Európát az orosz tájaktól a francia partokig. Eközben Magyarországon tízezrével találtak menedéket Keletről menekülő zsidók. 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. Eichmann Budapestről irányította a szerencsétlen magyar zsidóság összeszedését és deportálását. Horthyra szolgalelkű kormányt kényszerítettek, mely a bevagonirozáshoz segítséget nyújtott a németeknek, nem szűnő lelkiismeretfurdalást ébresztve a nemzet többségében.]

Ezekben a szörnyű hónapokban Mimi — lelkiségétől és emberségétől hajtva — az üldözöttek mellé áll és minden erejével megpróbál rajtuk segíteni. Most bontakozik ki embersége teljes nagyságában. Családja 14 szobás rózsadombi luxusvilláját rejtekhellyel ellátott menedékotthonná alakítja. Kibombázottak, erdélyi menekültek, bújkáló zsidók és egy zsidó kisgyerekcsoport találnak nála menedéket. Azonban minden hősi erőfeszítése hiábavaló. Védenceit elhurcolják.

[A magyar zsidóság tragédiája a magyar történelem egyik legfájdalmasabb pontja. Megrendülés nélkül nem lehet rágondolni. De a történelmi valósághoz az is hozzátartozik, hogy Európában ma — erősen megcsonkulva, de mégis — a magyar zsidóság a legerősebb zsidó közösség, s ehhez hozzájárult Kállay és Horthy késhegyen táncoló, késleltető politikája, s olyan katonai vezetők, mint Koszorús Ferenc vezérkari ezredes és Lakatos Géza vezérezredes embersége és bátorsága (ez utóbbi Eichmannt kiutasította az országból - példa nélküli tett a korszak Európájában). És voltak — nem elegen, de nem is kevesen — olyanok, mint Mimi, akik névtelenül, csendesen, a háttérben próbálták tenni, amit kellett - és amit tenni lehetett.]

Mimi az utolsó napokban menekült el az oroszok elől.

34 ITT-OTT 32. évf. (1999), 1. (131.) szám

i