Itt-Ott, 1999 (32. évfolyam, 1/131-2/132. szám)
1999 / 1. (131.) szám
SZÉKELY ŐSTEHETSÉG LOS ANGELESBEN Ferencz Béla a , Jézusfaragó ember”- csemátoni -Kalifornia az USA egyetlen olyan állama, mely kultúrájának sokoldalúságával vetekedik New Yorkkal. Embervegyüléke sem unalmas. Az avant garde unatkozó élcsapatait csakúgy megtalálod itt, mint a Szilícium-völgy szoftver titánjait, szórakozott atomfizikusokat és bélyeggyűjtő rakétaszakértőket, vagy a tengerparton gazdag papák „aranyijait", amint a hullámhegyeket kergetik vízisiklóikon, s ha ebbe belefáradtál, félreeső, mexikói-barokk udvarházakban indiai gurukat találhatsz, akik ázsiai filozófiát próbálnak csöpögtetni az Újvilág koktéljába. S az európai, afrikai és mexikói színkeverékben egyre erősebb tónusokban jelentkeznek az ázsiaiak, japánok, kínaiak, koreaiak, hongkongiak, filippinók, hinduk, kambodzsaiak és mások. A vietnámiak létszáma immár elérte azt a piaci határértéket (50,000), hogy miattuk a rangos Los Angeles Times napilap minden nap különkiadást nyomat vietnámi nyelven. És ebben az emberbiológiai laboratóriumban megnövekedett a székelyek száma is az utóbbi évtizedekben. Most már nemcsak a Székelyföldön „porlanak, mint a szikla..." Itt is. S aki hiányzik az udvarhelyi falucskában, Oklándon, az lehet, hogy itt javít autókat, valahol a kaliforniai testvérvárosban, Oakland-en. Az elüldözött, elcsángált székely haláláig szorongást, bűntudatot hordoz a lelkében Erdélyért, az „erdőn túli tájért", magával viszi a sírba. S ha van benne művészi hajlandóság — ami a székelyeknél cseppet sem ritka — muzsikába, versbe, írásba szublimálja, kőbe s különösen az annyira szeretett fába vési bánatát, szeretetét, szerelmét, az elhagyott szülőföld iránt. Ferencz Béla ilyen székely. Akik ismerik a művészetét, azt mondják róla, hogy a Jézusfaragó emberek világából jött. Marosvásárhelyen született 1920-ban. Rövid életrajzában elmondja, hogy már gyerekkorában a bicskát úgy kezelte, hogy figurák kerültek ki a keze alól. Szerencséjére, szülei felfigyeltek istenadta tehetségére. Ezért beíratták a székelyudvarhelyi román szaklíceumba, díszítő szobrászati szakra. Itt hamar elsajátította a szobrászati és kerámiai alapismereteket. Már másodikos korában megbízatást kapott, hogy faragással díszítse az oklándi ortodox templom oltárát. Később hatalmas kerámiai urnákra görög mitológiai jelenteket faragott a román királyi családnak, a déli Kárpátokban festői környezetben fekvő, szinajai kastélya számára. Tanulmányait Brassóban folytatta, majd a bécsi döntés után apja magával vitte Pestre. A háború közbeszólt, az orosz frontra került, s onnan a háború végén Németországba. A háború utáni menekültvilág sodrásában ismerte megjövendőbelijét, Irmuskát. 1951-ben kötött ki velük a bevándorló hajó Amerikában. Itt házasodott össze jegyesével. S róla mondja, hogy a jó Isten egy áldott lelkű asszonyt rendelt melléje hitvestársnak és múzsának is, igazolva a régi bölcsességet, hogy minden sikeres férfi mögött ott találsz egy okos asszonyt. Dolgozott és szorgalmasan tanulta a fémminta készítés omamentális kidolgozását, majd elvégzett egy kétéves műszaki rajzoló tanfolyamot és biztos kenyér került a kezébe. 1966-ban Los Angelesbe költöztek. Hosszú szünet után vette újra kezébe a vésőt. Figurális kompozíciók, domborművek és modern, elnagyolt, vésóhatásos képábrázolások kerültek ki a keze alól. Sokat tanult Erdély nagy szobrászának, Szervátiusz Jenőnek műveiből. Clevelandban, az Árpád Akadémia pályázatán az Ezeréves Magyarország című mélydomborművét ezüst éremmel díjazták. Hamarosan elkészült a Déli Harangszó című többrétegű mélydomborműve, a nándorfehérvári diadal emlékére. Ezt az arany-éremmel kitüntetett művét a magyar művészet nagyszabású bemutatásán állították ki a washingtoni Capitoliumban. A világszerte ismert filmszínésznő, Hajmássy Ilona volt a kiállítás szervezője és bemutató „háziasszonya." Hollywoodban, a Beverly Hülsen volt kiállítása. Itt mutatta be Oklahomai földosztás című művét. Ekkor kezdett amerikai tárgyú témákkal is foglalkozni. Egyre-másra készültek ihletett alkotásai. Toldi Miklós küzdelme, vagyis a bajnok élet-halál baj vívása a nádi farkasokkal — a faragóművészek, fadíszítő szobrászok 1977-es torontói világkiállításának fénypontja volt, a kritikák szerint. A Szent Brigitta lovagrend amerikai kancellárja bízta meg Szent Brigitta látomása című műve elkészítésével. Bár a dombormű átadásakor a hivatalos ünneplő ceremónia elmaradt, a kancellár a lovagkeresztet a halálos ágyán nyújtotta át Ferencz Bélának, megrendítő emlékül a művésznek. Az Ősi Jeruzsálem sikert aratott a zsűri tagjai között. A Hawaii szigetek csodálatos világa Honoluluban, a Capitolban (törvényhozás háza) került kiállításra. A „Bicentennial" című domborművét Amerika 200 éves születésnapjára készítette. A Ceausescu idők legnehezebb időszakában készült Erdély őrangyala elszundikált című műve. 26 ITT ott 32. évf. (1999), 1. (131.) szám
