Itt-Ott, 1998 (31. évfolyam, 1/130. szám)
1998 / 1. (130.) szám
nyaralótáborokba, mert úgymond ott kommunista ideológiát oltanak beléjük. Valójában éppen az ellenkezője történt. A magyar fiatalok magukkal hozták a balatoni táborokba a nyugati szabadság friss levegőjét, ami mágneses vonzóerőt gyakorolt a fiatalokra. De a kommunizmus bukása után sem növekedett a különféle égiszek alatt rendezett otthoni táborok nyugati létszáma. Most mi a kifogás? A cserkészek most is előljárva keresik az új utakat. Az idén már másodszor szerveztek kéthetes erdélyi körutat, magyarországi és erdélyi cserkészekkel közösen. (A tavalyi útnak nagy sikere volt.) Az a New Brunswick-i fiú, vagy Los Angeles-i leány, aki a fehéregyházi csatatéren meglátja Petőfi emlékművét s a költőnek csákányütésekkel eléktelenitett, meggyalázott kőarcát s visszatér otthonába, számítógép elé ülve talán megkeresi azt a lehetőséget, hogy támogassa az egyetemes magyarság küzdelmét az elnyomott magyar milliókért... Mert ez a defenzív munka is élvonalbeli része a magyar nyelv és kultúra megtartásának. Minél több fiatalt kell hazajuttatni nyári táborokra, konferenciákra, hosszabb rokonlátogatásra, gimnáziumi - egyetemi évre. A nyugati magyarságnak meg kellene szívlelnie a Magyar Baráti Közösség 30 év óta kialakult filozófiáját: a szeretet pragmatizmusának is nevezhetnénk. (Emlékszünk Kennedyre? Ne azt kérdezd, mit kérhetsz a hazádtól, azt kérdezd, mit adhatsz neki...) ITT, Nyugaton élve, nem volna erkölcsös borsos igényeket támasztani a kicsiny ország és kifosztott, 50 évig embertelen ideológiával agyonsulykolt népe iránt. Hiszen ók OTT szenvedték át az elmúlt rettenetes évtizedeket, s az a föld a mi közös, szimbolikus édesanyánk, hiszen mind a tizenötmillió magyar őseinek porát — rögeiben őrzi. S befejezésül, itt elérkeztünk az internethez s vele a XXI. századhoz. Nagy Károly és Papp László könyvében nem esik szó az interneten elérhető magyar könyvekről, folyóiratokról, újságokról, történelmi, irodalmi és politikai munkákról. Pedig számuk egyre növekszik. Az internet jelentősége évről-évre nagyobb lesz és szinte beláthatatlan lehetőségeket rejt magában; az óhaza kultúráját — bárhol is éljünk - behozza az íróasztalunkra. Az interaktív televízió rövidesen közönséges fogyasztócikké válik. Ezek az új korszakalkotó kommunikációs eszközök gyakorlati lehetőséget adnak a távoktatásra is. A fiatalok rajongó vonzódást éreznek a technológia modem eszközeihez. Ezt a lendületes, fiatalos vonzalmat lehetne okos és ügyes pedagógiával hasznosítani a nyelvtanításra és a magyar kultúra ápolásának céljaira. A távoktatás lehetősége, a ma már egyre nagyobb számban szórványban élő nyugati magyar fiatalság új, (másként el nem érhető) csoportjait kapcsolhatná be a külföldi magyar nyelvű oktatás áramkörébe. Sokévi tapasztalat immár, hogy a fiatalok egyetemi éveiben a leggyorsabb az asszimiláció, a „campus" zárt világában. Talán utánuk lehetne nyúlni a számítógéppel, vonzó és okosan megszervezett programmal... A modem technológia felhasználása és az új századra felkészülő magyar stratégia munkatervébe való beillesztése pedagógusok, cserkészvezetők, számítógép-szakértők és internetgazdák közös munkacsoportjának létrehozására és teremtő kezdeményezésére vár. *** A falon megjelent az írás. Megértettük. Magyarságtudatunkban gyökerező szolidaritási készség, felelősségtudat és szeretet vezessen tetteinkben. S hogy érdemes-e tenni? Válaszként is kérdés kívánkozik. Ki tudná megmondani, hol születik, hol nevelődik és milyen nyelven beszél fiatal korában az eljövendő évszázad legnagyobb magyarja? E-982, július 27,: http :/Av w w .ne wforce,ca/huncor/mbk. htm és: http://members.aol.com/ormbk □□□ Cseh Gusztáv: Bölcsőtől a kopjafáig (fametszet: ex libris) ITT-OTT 31. évf. (1998), 1. (130.) szám 33
