Itt-Ott, 1998 (31. évfolyam, 1/130. szám)
1998 / 1. (130.) szám
BIZONY MONDOM, HOGY GYŐZ MOST A MAGYAR IPctőfi Sándor 'Bizony mondom, hogy győz most a magyar, Habár ég s föld ellenkezőt akar! Tízért nem győzött eddig is e hon, Wlert sohasem volt egy akaraton; Wlost egy lélek, egy a szív, a kar... mikor győznél, ha most sem, oh magyar? Cgy ember a haza s ez halni kész, S ezért, oh népem, ép ezért megélsz. S dicső lesz élted, boldog és szabad, TI milyen senkié a nap alatt! S én bátran állom a csaták tüzét, Tudom, hogy a golyó nekem nem vét, Tudom, hogy a sors őriz engemet, Hogy engemet megölni nem lehet, mert én leszek, nekem kell lenni, ki Ha elleninket mind a föld fedi, megéneklem majd diadalmadat, Szabadság és a szent halottakat, Tlkiknek vére volt keresztvized, S halálhörgése bölcsőéneked; meg kell, hogy érjem azt a szép napot, midőn áldásodat reánk adod, S mi annyi átokteljes év után Sírunk, mosolygunk, az öröm mián, midőn, mit eltört láncunk ád, a nesz Cgy szabad nemzet imádsága lesz! meg kell, hogy érjem azt a nagy napot, Hmelyért lantom s kardom fáradott! marosvásárhely, I 8TQ. március 6-7- ( I TÓ nappal hősi halála előtt) <_____________________________________________________________________________________________________>----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ ITT-OTT 31. évf. (1998), 1. (130.) szám 3
