Itt-Ott, 1997 (30. évfolyam, 1/128-2/129. szám)
1997 / 1. (128.) szám
emberekkel szükségszerűen föl kell venni a kapcsolatot. Ezek elsősorban azon egyének soraiból kerültek ki, akik gyermekeiket színvonalas magyar nyelvi kultúra szintjén igyekeztek magyarnak nevelni és úgy érezték, hogy ezt a célt csak a hazai élő magyar kapcsolatok kiépítése alapján lehet elérni. Ennek a célnak az érdekében hajlandók voltak rendszeresen hazalátogatni és belekapcsolódni a hazai és kisebbségi magyar kultúra küldötteinek az utaztatásába és fogadásába. Mint tudjuk, ebben a folyamatban igen nagy szerepe volt az 1970-ben New York-ba áttelepedett Püskiházaspárnak,11 az akkor még önmagát csak Itt- Ott-nak nevező Magyar Baráti Közösségnek, a különböző nagyobb városokban elhelyezkedő Itt- Ott csoportoknak, valamint oly függeten kultúregyesületeknek, mint a New Brunswick-i Magyar Öregdiák Szövetség — Bessenyey György Kör, 12 a chicagói Tulipános Láda,13 a montreáli Bethlen Gábor Irodalmi és Baráti Kör,14 illetve a pittsburghi „Nyugat Pennsylvániai Magyar Kulturális Társaság.15 A föntiek között legnagyobb szerepe talán az Itt-Ott mozgalomnak volt. Ez az 1967-ben Életető Lajos és Ludányi András fiatal hungarolóusok által beindított mozgalom 1972 óta már rendszeres évi konferenciákon vonta össze a hasonló gon11 Munkájuk elismeréseként a Püski-házaspárt a közelmúltban a „Magyar Örökség Dijjal” tüntették ki. 12- A Magyar Öregdiák Szövetség — Bessenyei György Kör [Hungarian Alumni Association] múltjával és eredményeivel kapcsolatban az egyik alapító, Nagy Károly által küldött dokumentumgyűjteményt használtuk. Lásd még a millecentenárummal kapcsolatos „Az amerikai magyarság száz éve” című vándorkiállításnak az anyagát, ahol a fönti szervezet szintén szerepel. 13- A Tulipános Láda Chikágói Magyar Kultúregyesület [The Treasure Chest of Hungarian Culture] nevű egyesületet Szathmáry Lajos (1919- 1996) jeles publicista és könyvgyüjtő alapította és vezette egészen a kilencvenes évek elején történt nyugalomba vonulásáig. Az egykori nagy könyvgyűjteménye jelentős részét Szathmáry eladományozta különböző egyetemeknek. Az anyag egyik jelentős része a bloomingtoni Indiana University Magyar Intézete könyvtárába került. Más részek viszont — egyes hírek szerint — részben a Chicagói Egyetem [University of Chicago], részben pedig a Bostoni Egyetem [Boston University] könyvtárában kötöttek ki. dolkodású amerikai magyar és egyéb szellemi embereket és támogatta a hazai és a kisebbségi értelmiségiek kijövetelét. Az így beindult és még ma is tartó eszmecserének jelentős szerepe volt a kárpát-medencei és a nyugati magyar értelmiség egymásra találásában, valamint a hazai rendszer föllazításában. És történe ez annak ellenére, hogy a hivatalos politikai emigráció elítélte mind az Itt- Ott mozgalmat, mind a hazafelé történő nyitást, mind pedig az azzal járó eszmecserét. Ezen eszmecsere nélkül azonban igen sok máskéntgon-14 A Montréal (Kanada)-i Bethlen Gábor Kör [The Gábor Bethlen Literary and Friendship Society] 1959-ben alakult s a hetvenes és a nyolcvanas évek folyamán Komjáthy Aladár (sz.1931) református lelkész vezetése alatt fejtett ki igen aktív magyar kultúrmunkát. A szervezet múltjával kapcsolatban lásd Emlékkönyv a Bethlen Gábor Irodalmi és Baráti Kör alapításának 30. évfordulójára, írta és szerkesztette Végh Imre (Montréal: Entreprise Corvin [Montréal], Inc., 1989). Sajnos, személyi okok miatt, a később Egyesült Államokba került Komjáthy Aladár két évtizedes meghatározó szerepe ezen emlékkönyvben alig van megemlítve. 15- A Várdy-házaspár által 1973-ban alapított pittsburghi Nyugat-Pennsylvániai Magyar Kultúrális Társaság [Hungarian Cultural Society of Western Pennsylvania], illetve az azzal közvetlen viszonyban levő magyarságtudományi program kifejlődésével és munkájával kapcsolatban lásd Várdy-Huszár Ágnes következő két tanulmányát: „Magyarságtudomány Pittsburghben: Eredmények és lehetőségek,” Hungarológiai oktatás régen és ma, szerk. M. Róna Judit (Budapest: Tankönykiadó, 1983), 174-181. old.; és idem, „Gondolatok a Nyugat-Pennsylvánia Magyar Kulturális társaság két évtizedes működésével kapcsolatban”, Nyelvünk és Kultúránk, 86. sz. (1992. szeptember-december), 69-72.old. Ugyancsak lásd a millecentenáriummal kapcsolatos „Az amerikai magyarság száz éve” című vándorkiállításnak az anyagát, amelyben szerepet kapott mind a Nyugat-Pennsylvániai Magyar Kulturális Társaság, mind pedig Várdyék magyarságtudományi munkásságának a bemutatása. A kiállítás megtekinthető volt 1996. júniusában Budapesten, júliusban Pozsonyban, augusztusban Marosvásárhelyen és Kolozsvárott, szeptemberben és októberben ismét Budapesten a „Magyar Diaszpóra Expo” keretében, illetve a Magyarok Világszövetsége Küldöttgyűlésén, s novemberben pedig a clevelandi [USA] Magyar Találkozó keretében. A tervek szerint, ezt követően több magyarlakta amerikai nagyvárosban lesz kiállítva az egyre bővülő kiállítási anyag. 42 ITT-OTT 30. évf. (1997), 1. (128.) szám
