Itt-Ott, 1996 (29. évfolyam, 1/126-2/127. szám)
1996 / 1. (126.) szám
kiirtása. Az önvédelmi szellem semlegesítése a Bach korszak óta tart. Akik ezen fáradoznak, maguknak ugyanakkor az erőszak legkegyetlenebb és leginkább magyarellenes monopóliumát követelik (lásd az ÁVO-t). Egészséges magyarságtudat nélkül azonban a magyar kérdésben nem lesz előrehaladás. Ezt jól tükrözi a magyar—szlovák viszonynak a makedón—görög viszonnyal való összehasonlítása. A makedón—görög konfliktus a független Makedónia létrejöttekor robbant ki. A görögök szerint erre azért került sor, mert ők három okból kifolyólag a független Makedóniától fenyegetve érzik magukat. Először: a makedón alkotmány egy passzust tartalmaz, mely szerint Makedónia mindent megtesz annak érdekében, hogy a körülvevő államok területén élő makedónokat felszabadítsa. Másodszor: a makedón állam címere és zászlaja azt a csillagmintát ábrázolja, mely a mai Görögország területén fekvő Verghina helységben található Nagy Sándor apjának a sírjából került elő. Harmadszor: a görögök szerint Thesszaloniki makedón város említése azt mutatja, hogy Makedónia be akarja kebelezni ezt a várost, hogy szabad kiutat nyerjen az Égei-tengerhez. Görögország, holott elismeri, hogy a makedón állam jelenleg katonailag túl gyenge, mégis fenyegetve érzi magát és fenntartja azt a jogot, hogy saját érdekeit előbbre helyezze, preventív politikát folytasson. Konkrétan, Görögország nem hajlandó elismerni Makedónia függetlenségét, esetleg csak akkor, ha ez megváltoztatná nevét. A „fiatal” országot, a nemzetközi államközösség akarata ellenére gazdasági embargó alá helyezte. [A makedón-görög viszonyban 1995 októberében enyhülés állt be, és az embargó is megszűnt. - Szerk.] Magyarország sem kevésbé fenyegetett Szlovákia által, mint Görögország Makedónia által. •Először: a szlovák alkotmány preambuluma azt állítja, hogy a független Szlovákia Nagy- Morávia történelmi jogutódja. Szlovák irredenta aberráció szerint Nagy-Morávia határai keresztülvágják Magyarországot. A szlovák preambulum kitételét nem lehet másképpen értelmezni, mint indirekt területi követelést Magyarországgal szemben. •Másodszor: a szlovák címer és a zászló a kettős keresztet ábrázolja. A kettős kereszt az Árpád-házi királyok címere, s ily módon a magyar államcímer része. Itt eltulajdonítás miatt jogi probléma merül fel. •Harmadszor: Szlovákia elterelte egyoldalúan, minden nemzetközi egyezménnyel ellentétesen a Dunát, módosítva ezáltal a magyar-szlovák államhatárt, veszélyeztetve Magyarország vízellátását. Magyarország nem alkalmazott gazdasági embargót Szlovákia ellen, mert fenyegetve érzi magát, sőt magyar részről még tiltakozás sem hallatszott. Ennek a magyarellenes politikának az okait fel kell tárni! Magyarország állítólag egyfajta indirekt stratégiát folytat, ami viszont sehogy sem mutatkozik hatékonynak, sőt: például Magyarország alkotmánya nem deklarálja a magyar nyelv hivatalos státuszát, úgy, ahogy azt minden európai ország teszi. Az alkotmány megfogalmazói szerint ez jó példát ad majd a románoknak, szerbeknek, szlovákoknak, de még az osztrákoknak is. A baj csak az, hogy ez egyúttal a magyar identitást gyengíti, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a szomszédországok nyomáseszközök alkalmazása nélkül nem fognak nyelvi engedményeket tenni, így az indirekt stratégia visszafelé sül el. Hasonló a helyzet a szomszédországoknak példaadó magyarországi kisebbségi törvénnyel is. Nyomáseszközök bevetése nélkül kizárt, hogy a szomszédországok engedményeket tegyenek a saját „kisebbségeiknek”. A magyarországi kisebbségek helyzete ilyen módon túlságosan felértékelődik. Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi kérdésekkel foglalkozó biztosa, a magyar külügyminiszternek címzett 1993. XI. 8-án kelt levelében azt javasolja, hogy a magyar kormány széleskörű lehetőségeket teremtsen a magyarországi szlovákok kibontakozásához, hiszen az előző magyar rezsimek asszimilációs politikája negatívan hatott a szlovák nyelv oktatására. A nemzeti stratégia középtávú céljai A nemzeti stratégia középtávú célja Magyarországnak a leszakított nemzetrészek feletti védőhatalmi státusz elnyerése, a határon túli magyarság önrendelkezésének kivívása, az összmagyarság általános gazdasági, politikai, szociális, demográfiai, honvédelmi megerősödése. E cél elérése érdekében — hadsereg, nyersanyagok, forrásanyagok, jelenlegi gyenge fedezete mellett —, a magyarságot mint szellemi-kulturális globális közösséget kell meghatározni, és radikálisan fel kell számolni a direkt stratégiát meg a kontraproduktív , defenzív indirekt stratégiát és fokoza22 ITT-OTT 29. évf. (1996), 1. (126.) szám
