Itt-Ott, 1996 (29. évfolyam, 1/126-2/127. szám)
1996 / 1. (126.) szám
A „rendszerváltás” utáni magyar kormányok a trianoni gondok elől az Európai Unióba való menekülést választották. Bizonyos körök azt hirdetik, hogy hamarosan létrejön az amerikanizált, nemzeti identitás nélküli Európa. Ez azonban meddő ábránd. Az egyesülő Európa határai érezhetőek és láthatóak maradnak. A maximum, ami elérhető, a nemzeti identitások Európája. így Magyarországnak, Európának előbb-utóbb szembe kell nézni a magyar kérdéssel és megoldást kell találni rá. Ellenkező esetben Magyarországnak, Európának be kell fogadnia a határon túli magyarság millióit, akik az örökös, vég nélküli etnikai tisztogatás elől el fognak menekülni. Preventív, bölcs magyar politika azonban nem hagyhatja eddig fajulni a helyzetet. *Egy életerős, gazdaságilag virágzó magyarságot eredményező nemzeti stratégia kialakulásához elengedhetetlen feltétel: •az új koncepció szerinti magyarságtudat erősítése, •az összmagyarság szolidaritása, •rendíthetetlen magyarságtudattal rendelkező új elit döntési helyzetbe hozása, •és az új nemzeti stratégia elemeinek egyidejű kimunkálása, egységgé építése. *Nem a direkt stratégia, nem a Kárpát-medencei térségből való menekülés fogja megoldani a magyar gondokat, hanem egy új, dinamikus magyar paradigma. *A magyarság pozícióját indirekt stratégiai alapokon kell erősíteni. *A második ezredfordulóra a magyarságnak új és egységes magyar-nemzeti eszmerendszerrel kell rendelkeznie! (Paradigma a nemzet gazdasági, biológiai, kulturális gyarapodását 3-5 generációs távlatban előrelátó stratégiai variánsok összessége, ami a nemzet minden tagjára kötelező, mintaszerű viselkedést alakít ki, és amely szerint a pillanatnyi politikai és gazdasági tevékenységet összefogottan irányítják.) A magyarságtudat meghatározása A magyarság globális közösségben él a világon. Ezért a vezetése szintén globális , illetve világot átfogó koncepciók szerint történhet. Történelmileg nincs területhez kötve, létezett már a mai Magyarország megalapítása előtt is. Továbbá — egészében — nem határozható meg faji jegyek alapján. Közismert, hogy a magyarság történelme folyamán nagyon sokféle népet, kultúrát befogadott, asszimilált. Ezért az egyik leginkább elfogadott erkölcsi normája a tolerancia és befogadó készség a „Minden magyar felelős minden magyarért” erkölcsi normával egyidőben. A magyarságtudat meghatározásában tehát nem lehet döntő a terület vagy valamilyen általánosított faji jegyek. Magyarellenesnek tekinthetők azok a törekvések, melyek a magyarságot egy banális jogi státuszra, egy magyarországi állampolgárságra akarják korlátozni, ugyanis ezzel lehetővé teszik nemmagyarok tömeges bevándorlását és ezeknek egy egyszerű jogi aktussal magyarrá való nyilvánítását. A magyarságtudatnak ennél mind térben, mind időben tágabb dimenziója van. Magyarnak lenni az a szellemi-kulturális állapot, globális közösségi életforma, amit a közös történelmi múlt és emlékezet (az ősi mondák és legendák, a nyelvi kötelékek, a szimbólumok, a Szent Korona, kettős kereszt,...), a közös kulturális normák (szabadságszeretet, erkölcs, tolerancia,...) határoznak meg, valamint az egyén azon felelősségteljes vállalása, mely szerint az összmagyarság érdekében alkotóan gondolkodik és cselekszik. A magyarságot meghatározó fenti jegyek egyike sem döntő külön-külön. Gróf Széchenyi István ifjú korában gyengén beszélt magyarul. Vannak német, szlovák, szerb stb. nevű vagy fajilag a délszlávokhoz, cigányokhoz stb. tartozó rendes magyar emberek. Sajnos léteznek olyanok is, akiknek megadatott a leszakított területek magyarságához vagy második generációs emigránsokhoz képest az a szerencse, hogy mindvégig magyar iskolába járhassanak, egyetemi tanszékvezető professzorok, rektorok, vezető politikusok lehessenek, mégis a magyarság megátalkodott — birtokon belül lévő —, esküdt ellenségei. A magyarság marginalizálódásában fontos szerepe van a magyarság tudattartalma torzításának, illetve egy hamis magyarságtudat kiművelésének. A magyarságtudat meghatározása kizárólagosan területi, illetve faji koncepciókkal magyarellenes provokáció! Résen kell lenni, mikor a magyarság túléléséhez fontos magyarságtudati jegyek semlegesítése folyik, mert ennek célja nem egyéb, mint a harci és az önvédelmi szellem ITT-OTT 29. évf. (1996), 1. (126.) szám 21
