Itt-Ott, 1995 (28. évfolyam, 1/124-2/125. szám)

1995 / 2. (125.) szám

amely kölcsönös kompromisszumokra épül, a megegyezéses rendszer pedig elvezethetett volna a közép-európai térség egységének valamilyen helyreállításához. Lehetőség nyílt volna arra, hogy a létrejövő nemzeti államok között egy idő után az integrációs törekvések nyerjenek teret, és ezek az államok végül valamilyen (föderatív, kon­­fóderatív) államszövetségbe tömörüljenek. Ennek a kívánatos államszövetségnek a létrejöttét, sőt még a lehetőségét is egyértelműen Trianon akadá­lyozta meg. Az, hogy a közép-európai kis országok képtelenek voltak szövetkezni és egymással össze­fogni, nos, ez vezetett a régió teljes politikai ha­nyatlásához; végső soron pedig ez nyitott utat a Hitler, majd Sztálin által kezdeményezett hódítá­sok és csatlósállami rendszer előtt. Ez tette le­hetővé azt, hogy az egymástól elszigetelt, kölcsönösen gyűlölködő, egymásra kölcsönösen féltékeny országok sorra áldozatul eshettek annak a nagyhatalomnak, amelyik éppen be akarta ke­belezni őket. □ Nyelvhasználati viták (NSZ). A román és a szlovák kormány a jelek szerint meg akarja akadályozni, hogy az országukban kisebbségben élő magyarok anyanyelvükön beszéljenek — írja a Die Welt. A berlini újság — beszámolva arról, hogy egyre élesedik a magyar kisebbségek nyelvhasználata körüli vita — ismerteti a román oktatási törvény főbb előírásait, s megállapítja, hogy az drasztikusan csökkenti az anyanyelvi ok­tatás lehetőségét. A szlovák nyelvhasználati törvény tervezete bizonyos tekintetben még en­nél is több hátrányos megkülönböztetést tartal­maz — írja a lap, rámutatva, hogy a tervezet sze­rint a szlovákiai magyar hivatalnokoknak ma­gyar nemzetiségű honfitársaikkal is szlovákul kell beszélniük, s központi nyelvfelügyelőség fog­ja a törvény betartását ellenőrizni. Ezt kiegészíti az új iskolatörvény, amely szlovák nyelvű „alter­natív oktatásra” próbálja kényszeríteni a magyar nemzetiségű diákokat. [Hírmondó-Népszabad­ság] The negative Western attitudes towards Hungary were more generally shared among the decision-makers in the camp of the victorious Entente Powers. This is re­flected, for example, in the statements of Harold Nicolson, a young British diplomat negotiator at the Peace talks in Paris. “My feelings towards Hungary were less de­tached. I confess that I regarded, and still regard, that Turanian tribe with acute dis­taste. Like their cousins the Turks, they had destroyed much and created nothing. Buda Pest was a false city devoid of any autochthonous reality. For centuries the Magyars had oppressed their subject nationalities. The hour of liberation and of retri­bution was at hand.” These negative images and stereotypes had a decisive impact on the Treaty of Trianon (1920). They surfaced as the prime justification for the parti­tioning of historic Hungary. Marácz László, „Western Images and Stereotypes of the Hungarians.” Kétnyelvűség II. évi. 4-5. sz. (1994), 55-67. L. még Póczik Szilveszter, „Regionalism, Federalism and the National Minorities in East-Central-Europe, uo., 68-80. Köszönet Gracza Rezsőnek s a Minnesotai Magyarok' könyvtárának. ITT-OTT 28. évf. (1995), 2. (125.) szám 9

Next

/
Thumbnails
Contents