Itt-Ott, 1994 (27. évfolyam, 1. (123.) szám)

1994 / 1. (123.) szám

csenek készen a kemény eledelre (I. Kor. 8:9). A nagy, modern, kritikus teológusok nem lépnek ki a vallásukból. Építeni, reformálni akarnak, nem fájdalmat okozni: Hans Küng, Wolfhart Pannenberg, Matthew Fox, Leonardo Boff csak néhány név a sok közül, de Luther Márton sem akart egyházszakadást. „Mindenkinek mindenné lettem”, mondja Pál (I. Kor. 9:22), hogy összetartsa a közösséget. Ha a nyitott gondolkozású embert erősnek nevezhetjük, akkor az ige neki szól: „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengéit hordozzuk” (Róm. 15:1). Ide illik az is, amit Jézusról állít az apostol: „mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem... szolgai formát vett fel” (Fii. 2:6-7).

A gondolkodó hitkereső ember remélhetően előbb-utóbb rádöbben arra, hogy a hit elsősorban nem teória, dogma, tanítás, vagy elmélet (az is, de csak másod-, harmad-, vagy hatodrenden), hanem az emberek egymásközti viszonya, amelyet e fejezet alcímeként kapcsolódásnak (angolul „relationship”-nek) neveztünk. Hogyan élünk egymással? Hogyan „kapcsolódunk”, van-e bizalmunk egymáshoz? Ezek a hit fő kérdései. Ha ezekben a kérdésekben a hit segítséget nyújt, úgy hasznos az a hit. A „kapcsolódás” megteremtésénél találkozik a hit a szeretettel is. 4

4. A rész elég

Valamikor a teológia a tudományok királynője volt, minden más tudomány felett állt. Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás harmóniában látták a világot. Még Kálvin, Schleiermacher, Barth, talán Tillich is, remélték, hogy lehetséges egy összefüggő, egymásnak ellent nem mondó harmonikus világképet kialakítani. Mára ez az illúzió elszállt. Ma a tudósok a részleteken, a töredékeken dolgoznak, nem a teljes élet-perspektíván. Valójában ez sincs ellentétben a Biblia tanításaival. Jób: „Csodálatosabbak ezek, semhogy felfoghatnám” (42:3), vagy Pál: „most tükör által homályosan látunk” (I. Kor. 13:12), ugyanezt a szemléletet fejezik ki.

Szükségünk van a misztériumra. Nélküle felfoghatatlan a szeretet, a megbocsájtás, a feltámadás és az örökélet. A Biblia, ha hitem szerint Isten ihletése, akkor is emberi szavakkal, korabeli eszközökkel és korlátok közt közvetíti az isteni akaratot. így a Biblia sem ad egységes, összefüggő képet, legfeljebb lényeges alapirányokat, mint például a szeretet. Lelkitérképünk tele van az ismeretlent jelző fehér foltokkal, az úton mégis tovább kell mennünk. Szerintem ez már hit. A <■ modem gondolkodó ember nem követel a hittől teljes megértést, ellentmondásmentes összefüggést.

5. Kegyelem

Minden bizonytalanság és belső feszültség ellenére lehetséges az egészséges, élő hit. Lehetséges, mert végső fokon a hit isteni kegyelem és ajándék kérdése. Jézus mondja Nikodémusnak:

„A szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy: így van mindenki, aki a Lélektől született” (János 3:8). Pál így tesz bizonyságot: „Nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené” (Róm. 9:16). Minden gyarlóságunk ellenére az isteni erő bennünk éppen az „erőtlenség által ér célhoz” (II.

Kor. 12:9).

Az emberi erőtlenség, gyarlóság és bűn nem akadálya a hitnek, mint ahogy a gondolkozás sem garantál hitet. A gondolkozás legfeljebb egy hasznos segédeszköz. Isteni kegyelem és ajándék Z, ha felvillan egy meglátás, ha bátorságot kapunk a - döntésre, és ezzel tudatosan lépünk a hit útjára.

II. Sebességváltós teológia

Ha a gondolkodó ember hitre jutásának fenti feltételeit elfogadjuk, akkor hozzáfoghatunk a címben megadott téma kidolgozásához, beleépítve az előbb felsorolt öt kritériumot.

Állandó változásban élünk, különösen mi, nyugati magyarok: változott a nyelvünk, az életmódunk és a társadalmi értékrend körülöttünk. Csak példának említem, hogy alig pár éve még ritkaság volt körünkben és tabu-téma a házasság előtti együttélés; ma a házasulandó fiatal pároknak jó része szemrebbenés nélkül feltárja, hogy már évek óta együtt élnek, nagyon szeretik egymást, elhatározták, hogy ideje már megesküdni.

A vallás fogalmai, nyelvezete egy régmúlt kor termékei; sokszor alig kommunikálnak a mai embernek. A világi élet, amelyben élünk: komplex, gyors, változó, és aránylag logikus. A vallás egy egészen más miliő. A mai fiatalnak fejet kell cserélnie amikor a templomba lép.

Két modellre gondolok, amikor a sebességváltós teológiát próbálom leírni: a számítógépre (computer) és a gépkocsi sebességváltójára. Az emberi agy képes a számítógép gyors váltásait követni, az információt újrarendezni, átértelmez-ITT-OTT 27. évf. (1994), 1. (123.) szám 7