Itt-Ott, 1994 (27. évfolyam, 1. (123.) szám)

1994 / 1. (123.) szám

•A nemzeti közösségek és etnikai csoportok jogállásának alakításában az önrendelkezés elve érvényesüljön;

•A nemzeti többség és nemzeti kisebbség egymás közti viszonyát törvényes normák szabályozzák;

•Az önkormányzati jogokat az Európai önkormányzati Charta normáinak színvonalára emelni;

•Csökkenteni a többségi nemzethez tartozó állampolgároknak attól való félelmét, hogy a kisebbségi autonómia által veszélybe kerül az állam szuverenitása. A félelem szűnése hozzájárulna ahhoz, hogy gyengüljön a nemzetállam kísértése;

•A többség és kisebbség viszonya épüljön a teljes állampolgári egyenjogúságra és egyenrangúságra;

•A jogszabályozás határozza meg a községi, illetve a regionális önkormányzat, valamint a kulturális autonómiát is magában foglaló személyi autonómia közötti különbséget.

Ebben három arányossági határt ajánlunk:

1) a többségi területet, ahol a nemzetiségileg (nyelvileg) azonos lakosság aránya (egy önkormányzathoz tartozó területen vagy az önkormányzatok társulásával kialakult régióban) túllépi az 50% határt, tehát relatív többségben van;

2) a kisebbségi területet, ahol az egyik nemzetiségileg (nyelvileg) azonos lakosság aránya 50% alatt van, de nem csökken 10% alá, illetve relatív kisebbségben van;

3. A szórványterületet, ahol legalább az egyik azonos nemzetiségű (nyelvű) lakosság aránya kisebb, mint 10%.

•Az önkormányzatok társulásokat hozhassanak létre, az ily módon társult magyar többségű községek alkotnák a magyar, illetve magyar jellegű régiókat — az etnorégiókat;

•Azokban a községekben, amelyek egy-egy regionális társuláson bévül esnek — az ott lévő szlovák vagy magyar népcsoport kisebbségben van, szórványterületnek minősülnek — személyi autonómia alakulna.

Ily módon a szlovák többségű területen védve lennének a magyarok, a magyar többségűn pedig a szlovákok. A személyi autonómia képviseleti szervét a helyhatósági választásokkal egyidőben lehetne megválasztani. A helyi önkormányzatokban a kisebbségi lakosság arányának megfelelő számú képviselői mellett helyet kapnának a személyi autonómia választott szervének képviselői.

A magyar nemzeti közösség autonómiája az önkormányzati rendszerre épül. Ennek érdekében

létre kell hozni az önkormányzat helyi, területi (regionális) és központi képviseleti szerveit.

•Létre kell hozni a nemzetiségi önkormányzati szervek végrehajtó testületéit, amelyek önálló döntésjoggal bírnak a nemzeti közösség létét meghatározó ügyekben: az iskolaügy, a kultúra, a hírközlés, valamint az anyanyelv használatának dolgában, különös tekintettel a bíróságok területileg illetékes tevékenységére, nyelvhasználatára, a települések, utcák, közintézmények, terek megnevezésére, a családi és keresztnevek s a területi közigazgatási nyelv használatára.

•A nemzeti kisebbségek önkormányzatainak joguk van nemzetközi kapcsolatok tartására.

A nemzeti közösségek jogkörét, működési mechanizmusát, az ország jogrendjéhez való kötődéseit a nemzetiségi kódex kell tartalmazza.

Szorgalmazni kívánjuk olyan régiók kialakítását, amelyek lehetővé teszik az államhatár két oldalán élő községek természetes, a demokratikus és európai gyakorlattal összhangban lévő kapcsolatának helyreállítását (Kárpátok Régió, Palóc Régió, Pannon Régió).

A szlovákiai Együttélés politikai mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata mozgalom koalíciója ezen szempontok alapján kidolgozta a nemzeti etnikai közösségek (vagy kisebbségek) jogállásáról szóló alkotmánytörvény alapelveit.

A komp tehát elindult, cselekvésre szántuk el magunkat, hosszú küzdelemnek nézünk elébe, látványos eredményt, hirtelen áttörést nem várunk. Ismerjük az ellenérveket: megalkuvással vádolnak bennünket, s hogy kis államocskát akarunk létrehozni Magyarország határain kívül. Tudjuk, nem erről van szó. De mi így is, úgy is vállaltuk az autonómia kiküzdésének keserves útját.

Az alkotmánytörvény-javaslattal egyidőben javasoltuk a Szlovák Köztársaság illetékeseinek, hogy a Szlovák Köztársaság építse be jogrendjébe a „Helyi önkormányzatok európai chartáját” (Európa Tanács, 1985, az „Európai keretegyezmény a területi önkormányzatok, illetőleg a hatóságok határmenti együttműködéséről”, Madrid, 1980), ,A regionális tervezés európai okmányát” s az „Emberjogi egyezmény kisebbségvédelmi kiegészítő jegyzőkönyvét” (Strassbourg, 1991).

Európai normák szerint kívánunk élni.

A 89-es változás Csehszlovákiában a liberalizmus eszmeiségének jegyében történt. Hasonlóan Szlovákiában is. A különbség abban volt, hogy Csehországban a szabadelvűségnek megvolt és megvan a társadalmi bázisa, a cseh közép-pol-18 ITT-OTT 27. évf. (1994), 1. (123.) szám