Itt-Ott, 1992 (25. évfolyam, 1/119-3/121. szám)
1992 / 2. (120.) szám
yet is that fewer rights for minorities does not mean more rights for the majority, but only less democracy for everybody. The opportunity of a fresh and right start arose in December, 1989, and it was wasted in no time during the first months of 1990. Far more time will be necessary to recover what has been lost so easily. Notes 1. See Ludányi, Andrew, “Ideology and Political Culture in Romania” in Cadzow, J.F., Ludányi, A., Éltető, Louis J., eds., Transylvania: The Roots of Ethnic Conflict, 1979: Kent State University Press, pp. 229- 244. 2. Bachman, D. Ronald, ed., Romania, a Country Study. Federal Research Division, Library of Congress, 2nd. ed., 1991 3. F.B.I.S. Report on East Europe, December 26, 1989 4. Idem, January 8, 1990 5. Romania Mare, #54, June 21, 1991 6. Quoted from Cadzow, Ludányi, Elteto, op. cit., p.270 Magyar Dreyfus-per? Balkáni jellegű Dreyfus-pemek nevezi Sütő András a két évvel ezelőtti véres marosvásárhelyi események nyomán ártatlanul elítélt magyar és cigány áldozatok ellen lefolytatott eljárást. A Romániai Magyar Szd-ban közölt írás nyílt kiállás a város magyar lakosságának önvédelmi küzdelmében részt vett bebörtönzöttek mellett, akiknek száma már csaknem ötvenre emelkedett. Sütő úgy véli, a neototalitárius viszonyok közt immár hatástalan az egyéni tiltakozás, az írói szolidaritás. A pogromok jórészt közismert szervezői továbbra is büntetlenül garázdálkodnak, propagandisztikus előkészítőik pedig televíziós műsorokat és lapot szerkesztenek.[MH] Tüntetés Csíkszeredán A helyi RMDSZ-szervezetek felhívására júl.23-án nagyszabású tüntetéseket tartottak Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön, Hargita és Kovászna megye székhelyén, tiltakozva a két magyar nemzetiségű prefektus indoklás nélküli leváltása ellen, akik helyébe román nemzetiségű vezetőket ültettek. A háromszéki RMDSZ a legteljesebb mértékben jogellenesnek tartja, hogy a megye legfontosabb állami tisztségének betöltésekor nem vették figyelembe a lakosság döntő többségének akaratát. A döntés megkérdőjelezi a romániai magyarság lojalitását, másodrendű állampolgárokká fokozza le a magyar nemzetiségű lakosságot. Az a tény, hogy Kovászna megye élére első ízben neveztek ki nem magyar nemzetiségű vezetőt — amire még a diktatúra idején sem volt példa —, határozott visszalépést jelent a kisebbség arányos képviseletének biztosítása tekintetében.[MH] A magyar kormány megtárgyalta, hogy a romániai Hargita és Kovászna megyében leváltották a magyar prefektusokat. A szóvivő elmondta, hogy a kormány jelenleg nem rendelkezik pontos háttérinformációkkal, s diplomáciai úton igyekszik többet megtudni a történések mozgatórugóiról. Annyi azonban elhangzott az ülésen, hogy a két leváltott tisztségviselő mind a magyar, mind a román lakosság körében népszerű volt, így elmozdításuk érthetetlen. [MN] [Az ITT-OTT megjegyzése: Az olyan romániai magyar vezető ill. politikus, aki a románok közt is népszerű, a legveszélyesebb. Ez Pesten érthetetlen, de Oregonban egészen világos.] Leváltás? Ba nu! Numai felmentés! A román kormányfő szerint a tiltakozók egyszerűen nem akarják megérteni, hogy a prefektust a kormány nevezi ki. A helyi közigazgatási hatalom nem a prefektus, hanem a polgármester és a városi tanács kezében van. Pontatlan tehát az a megállapítás, hogy a kormány leváltotta a két magyar prefektust: a román végrehajtás legfelsőbb szerve felmentette tisztségükből őket. Leszögezte: a kormány döntése nem képezheti vita tárgyát. A prefektusok kinevezésében egyedül a kormány határoz, és kizárólag a parlamentnek tartozik elszámolni. Egyébként kár olyan nagy port felverni a határozat kapcsán, hiszen a mostani kormány mandátuma szeptember 27-én amúgyis lejár. Az új kormány politikailag sokszínű lesz, nem kizárt, hogy az RMDSZ is tagjává válik, és akkor majd felül lehet vizsgálni minden határozatot. [MH] HP 30 ITT-OTT 25. évf. (1992), 2. (120.) szám
