Itt-Ott, 1992 (25. évfolyam, 1/119-3/121. szám)
1992 / 2. (120.) szám
Új tárgyalások a bösi erőműről A Duna-kör mindig tiltakozott az olyan megnyilvánulások ellen, amelyek magyar, ill. szlovák nemzeti ügyként akarták beállítani a vízlépcső ügyét — hangzott el júl. 23-án a szervezet sajtótájékoztatóján. Hamisnak tartják a Duna-Rajna-Majna csatorna közeli megnyitására és a hajózás érdekeire való hivatkozást is, hisz a Majna alsó szakaszán még mindig 1,7 méteres a vízmélység, és ez kizárja a teljes üzembe helyezést. Szakértők szerint az Északi-tengertől a Fekete-tengerig tartó folyamatos hajózás illúzió, hiszen a hajóknak, átlagosan 30 perces átzsilipezési idővel, 52 zsilipen kellene áthaladniuk. Elmondták: a szlovák kormány legutóbbi ülésén kiderült, hogy az erőmű befejezéséhez és a Duna eltereléséhez idén 3,5, jövőre pedig 5 milliárd koronára lenne szükség, rendelkezésre viszont csak 1,5 milliárd áll. Feltűnő, hogy a korábbi osztrák pénzügyminiszter, Androsch ajánlata szóba sem került: a felkínált kölcsön visszafizetésére nincs se osztrák, se szlovák kormánygarancia, s a pénzmágnás mögött egyetlen bank sem áll. Egyesek hihetőnek tartják, hogy a szlovák kormány, pénzügyi nehézségekre hivatkozva, ideiglenesen szüneteltetni akarja az építkezést. [MN] A Romhányi ügy Előzetes letartóztatásba helyezték Romhányi Lászlót, a Jurta Színház igazgatóját, a Szent Korona c. lap főszerkesztőjét, a Keresztény Nemzeti Unió vezető személyiségét, valamint négy, a színház közvetlen környezetébe tartozó személyt. A vád: különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, ill. R. esetében az e tettre való felbujtás. Az előzmények: R. gépkocsijából ismeretlen tettesek elloptak 100 ezer forintot és iratokat. Romhányiék csoportjuk egyik tagját, a 32 éves Csapó Gyulát vélték a tolvajnak, s fel is jelentették a rendőrkapitányságon. Mivel Csapó tagadott s bizonyíték nem volt, szabadon engedték. A férfit ezután Romhányi négy embere állítólag a Jurta Színházba vitte, ahol zászlórudakkal, vaskos elektromos kábelekkel és ököllel verték. Majd Budára szállították, ahol egy elhagyott helyen sírt ástak neki, s Romhányi pisztolyt szorított homlokához. A halálra rémült „beismerő vallomást tett”, mire visszavitték a rendőrségre. Csapó itt megismételte, hogy ártatlan, s elmondta a történteket is. Megint elengedték, a jurtások pedig megint elfogták. A vallomások szerint a színház alagsorában két napon át őrizték, verték és kínvallattásnak vetették alá. Júl. 18-án Csapó belehalt sérüléseibe. Az előzetes tárgyaláson R. azzal érvelt, hogy az áldozat „rábeszélésre” ment a Jurtába. Tudott róla, hogy ott bántalmazták, s éppen ezért súlyosan megrótta a négy huszonéves fiatalembert. A Jurtát 1987-ben avatták fel, igazgatójává Romhányi rendezőt, magyar-történelem szakos tanárt nevezték ki. A Jurta az ellenzéki pártok központja lett. Itt tartotta első üléseit az MDF, az SZDSZ, a Fidesz és más politikai szervezetek is. A parlamenti választások után a Jurta a szélsőjobboldal gyűjtőhelye. Itt lel otthonra a Magyar Legi18 fTT-OTT 25. évf. (1992), 2. (120.) szám timista Párt, a Magyar Nemzeti Párt, a Keresztény Nemzeti Unió és Romhányi Magyarok Nemzeti Szövetsége. Romhányi csaknem valamennyiben tisztséget vállalt, ó szerkesztette a soviniszta, erősen antiszemita írásokat közlő Szent Korona c. lapot is. Ellene a lapban megjelent írások tartalma és hangvétele miatt bírósági eljárás indult. R. legutóbb május 31-én, a hősök napján lépett színre. A Jurtában tartott „nemzeti ünnepségen” jobboldali összefogást sürgetett, s a parlament feloszlatását, a kormányt leváltását követelte. Egyelőre nem sikerült megállapítani, nem követtek-e el végzetes hibát a Csapót kétszer is akaratlanul Romhányiék kezére adó kerületi rendőrkapitányság illetékesei. [NSZ] Veszélyben a bírák Július elején Miskolcon tartották Borsod-Abauj-Zemplén megye összbírói értekezletét. Az elhangzottakból kiderült, hogy a megyében szükséges bírói karból 25% hiányzik, s ezt nem tudják pótolni, mert a büntetőügyekben eljáró bírók egyszerűen félnek, és nem vállakoznak büntetőbíráskodásra. Miskolcon, Edelényben, Sátoraljaújhelyen rettegve mennek a bírók a tárgyalásra, mert az ítéletre várók hozzátartozói üvöltenek, feszült hangulatot teremtenek, az ítélet után pedig nem biztosított a bírók személyi biztonsága. Amennyiben a helyzet rövidesen nem változik, néhány városban be kell zárni a bíróságot. [MN] Menekült-statisztika A Magyarországon tartózkodó menekültek számát 50-100 ezerre teszik, míg a hivatalosan regisztrált és a heti 700 forintos segélyt felvevők száma egy legutosló adat szerint 38 ezer. Ezek 60%-a horvát, 30%-a magyar és 8%-a bosnyák, jóllehet az utóbbiak jelenléte rohamosan nő. A költségvetésben a menekültek ellátására előirányzott összeg egymilliárd forint volt, ám már 1,7 milliárd fogyott el. A kincstárnál jelentkező nemzetközi segítség eddig csupán 213 millió, illetve útban van egy újabb 300 milliós átutalás. [MH] Telefonhálózati tervek 1996 végére országosan valamennyi telefonigény 95%a fél éven belül kielégíthető lesz, és egyetlen kérelmező sem várhat másfél évnél többet telefonra. így szól a távközlés fejlesztéséről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban kidolgozott új tervezet. A célok: 1993-ig épüljön ki az ország mind az 56 hálózati csomópontjáig a nagy kapacitású digitális gerinchálózat; minden megyeszékyelyen legyen digitális helyi és helyközi távbeszélőközpont; kapcsolajanak be legalább 600 ezer új előfizetőt. 1994 végéig elégítsenek ki minden üzleti telefonigényt, az új üzleti jelentkezők pedig Budapesten fél, vidéken egy éven belül kapjanak készüléket; minden településen legyen visszahívható, nemzetközi távhívásra alkalmas nyilvános távbeszélőállomás. 1995 végéig be kell fejezni a távbeszélőhálózat teljes automatizálását. [NSZ]
