Itt-Ott, 1991 (24. évfolyam, 1-2/118. szám)
1991 / 1-2. (118.) szám
va, a kivándorlás joga sincs megtagadva. Románia elismeri a kettős állampolgárságot és nem vonja vissza a román állampolgárságot. A Nemzeti Megmentési Front jelöltjei a parlamenti választásokon kétharmad többséget nyertek el. Sokan közülük a megszűnt kommunista párt tagjai voltak. A Ceau§escu-rendszer bukása óta községi választások még nem voltak. A prefektusokat a miniszterelnök nevezi ki, a polgármestereket pedig a prefektusok. A helyi vezetőket nem a lakosság választja. A politikai pártok szabadon szervezkedhetnek, publikálhatnak, tagokat verbuválhatnak és kritizálhatják a kormányt. A kormány eltörölte a Ceau§escu-kormány által hozott intézkedéseket az etnikai kisebbségek erőszakos beolvasztására és lépéseket tett ezek helyzetének javítására. Például a kisebbségek kényszerű áttelepítése megszűnt, valamint gátlásuk abban, hogy a szomszédos országokban élő rokonaikat meglátogathassák. Idegennyelvű rádió- és televízióadások nincsenek eltiltva. A magyar Románia tíz etnikai kisebbsége közül a legnagyobb arányszámú. Bár megbízható statisztika nincs, számuk 1,7 és 2,2 millió között mozoghat. Erdélyben koncentrálódnak, de több mint 200 000 magyar él Bukarestben. A kormány diszkriminációja elleni magyar panaszok alapjai 1991-ben megszűntek, beleértve az anyanyelv használatát, a politikai szervezkedést és az utazás jogát. A kormány hangsúlyozza, hogy a kormány szándéka garantálni és megvédeni minden állampolgár jogait etnikai, kulturális és vallási háttérre való tekintet nélkül. Ugyanakkor a kormány Romániát egységes nemzeti (unitary) államnak tekinti, nem több nemzetből állónak (multinational), amint a magyarok tartják. Röviddel a forradalom után a kormány alábbhagyott a Ceau§escu-rendszernek a magyarnyelvű iskolázást korlátozó politikájával. A magyarok, különösképpen Erdély egyes részein, ahol a lakosság többségét vagy majdnem a többségét képezik, újra átvették számos iskola vezetését. Egyes iskolákat különálló magyar iskolákká szerveztek át és a román diákok más iskolát kellett, hogy találjanak maguknak. A magyar közösség továbbra is újra be kívánja indítani az azelőtt magyarnyelvű kolozsvári egyetemet, de a kormány ebbe nem egyezett bele. Román nacionalista csoportok ellenzik a magyarnyelvű iskolázást, különösen a különálló iskolákat. Tüntetéseket rendeztek és pl. a bukaresti 33. sz. középiskolában a magyar diákokat és tanárokat megfélemlítették, másutt az iskolákat erőszakkal bezárták és a magyar osztályokat ideiglenesen felfüggesztették. A román nacionalista érzelmeknek egy másik megnyilvánulása a Vatra Romaneascá, egy soviniszta, magyar-ellenes szervezet felerősödése. Széles körben azt vélik, hogy a Vatra Romaneascá volt a fő felbujtója a marosvásárhelyi összecsapásnak, melynek öt halálos és több mint 300 sebesült áldozata volt mindkét etnikai közösségből, de törvényes vádakat főleg magyarok és cigányok ellen emeltek. A marosvásárhelyi erőszakoskodás után az erdélyi magyar vezetők szerint a kormány összejátszott az ultranacionalista román szervezetekkel, így a Vatra Romaneascá-val, a magyar kisebbség érdekei ellen. Magyarok, németek, cigányok és más kisebbségiek politikai szervezeteket létesítettek és a kormány fenntartott kilenc helyet a képviselőházban olyan kisebbségi jelöltek számára, akik a választásokon nem nyertek. A cigányok, akiknek számát 220 000-től 2 millióig becsülik, továbbra is szenvednek a diszkriminációtól. Lappangó antiszemitizmus került felszínre 1990- ben a „Cionista jegyzőkönyvek” publikálása által és antiszemita cikkek jelentek meg a Nemzeti Parasztpárt lapjában és más újságokban. A kormány eltörölte az 1976. évi törvényt, mely szerint minden munkásnak jelentkeznie kellett a Munkaügyi Minisztériumnál munkába helyezés végett. Az egyetemet végzetteket nem állítja a kormány munkába tanulmányaik után. A szabványos 48-órás munkahetet lecsökkentették 40 órásra. Aki szombaton és vasárnap is dolgozik, dupla bért kap. Eddig tart a State Department jelentésének lényege. De ami 1990-ben a kisebbségi jogok közé tartozott, a politikai pártok szabad szervezése, az 1991-ben már nem érvényes. Az új román alkotmányterv szerint ugyanis azok a politikai pártok, melyeket „kizárólag nemzetiségi, felekezeti vagy nyelvi alapon hoztak létre, alkotmányellenesek.” Egy ködös és konkrétan meg nem határozott aktivitás, az ún. „szeparatizmus” vádja újra meg újra felbukkan az új alkotmánytervezetben is. Az alkotmányterv kiértékelése külön tanulmányt tesz szükségessé. □ ITT-OTT 24. évf. (1991), 1 -2. (118.) szám 33
