Itt-Ott, 1991 (24. évfolyam, 1-2/118. szám)
1991 / 1-2. (118.) szám
ban, részben kollégiumokban helyeztük el őket. Sajátos helyzet áll elő. Nem akadályozzák különösebben, hogy nálunk tanuljanak a fiatalok, de nem is támogatják. A képzés és fenntartás minden gondja Magyarországé. S még annak is örülni kell, hogy nem pótolják azzal, hogy disszidenseknek nyilvánítják őket. Jogi helyzetük, anyagi körülményeik tisztázását azonban nem kezdheti egyszerűen a magyar fél. Félő, hogy ellenkező hatást váltana ki. A visszarendeződésnek a veszélye ugyanis kettős teherrel sújtja a határon kívül élő kb. három és fél millió magyart a környező államokban. A tárca létrehozta a Kemény Zsigmond Alapítvány mellett a Márton Áronról elnevezett alapítványt, s az erre befolyt összegből és a tőke kamataiból fizeti januárig az ösztöndíjat és a szállásköltséget. Tervezzük egy határon túli magyarok kollégiumát, illetve bérbe vettünk egy épületet, folynak a tatarozási munkák. Az anyaország tudja a kötelességét. Ám lassan olyan lesz, mint a népmeséi szegény asszony: hamuban sült pogácsán kívül egyebet aligha adhat. Pedig a Kárpát-medencei magyarságban nagyra lobbant a magyarságtudat. Ez a fény lobog még, csak fogytán a mécsolaj — pontosabban a mécsolajra való. □ Lőte Lajos (Rochester, NY): Az emberi jogok Romániában 1990-ben A State Department minden évben jelentést készít a különböző országok emberi jogi gyakorlatáról. A jelentés Romániára vonatkozó része különleges jelentőséggel bír a magyarság számára az erdélyi magyarság szempontjából. Ezért foglalkozunk vele. Az 1990. évet felölelő jelentés, hivatalos nevén Country Reports on Human Rights Practices for 1990 február végén jelent meg. Azt láthatjuk belőle, hogy a hivatalos Amerika hogyan látja az emberi jogok helyzetét Romániában az 1989. évi forradalom után. A 13 nyomtatott oldalra terjedő romániai jelentés elöljárójában mutat rá, hogy a kormány létrehozott egy új biztonsági szervezetet (SRI). Sok román azt hiszi, hogy a megszűnt Securitate számos tisztje megtartotta pozícióját az új kormányban. A jelentés szerint az emberi és polgári jogok betartásában lényeges javulás mutatkozott 1990-ben, beleértve a szólás- és sajtószabadságot, a gyülekezés és társulás jogát, valamint a vallás és utazási szabadságot. De máris történtek túlkapások, mint pl. az etnikai erőszak hatásos kezelésének az elmulasztása márciusban Marosvásárhelyen. Bizonyos problémák a kisebbségek jogait illetően megoldásra várnak, különösképpen az etnikai magyar kisebbség jogai kapcsán. Március 20-án öt személy halt meg a románok és magyarok összecsapása folytán Marosvásárhelyen, mely részben a Vatra Romaneascá nevű román nacionalista szervezet felbujtásának eredménye volt. Bár a zavargások nem voltak a kormányerők szándékos akciói, a kormány későn reagált és képtelen volt a rend fenntartására. A kormány bizottságot nevezett ki ezeknek az eseményeknek a kivizsgálására, de az év végéig még nem tette közzé a bizottság jelentését. Amíg az új alkotmány és a büntetőtörvény-módosítás elkészül, a kormánynak még mindig széles tetszés szerinti hatalma van, hogy beavatkozzék még a magán és családi életbe is. Román állampolgárok érintkezése külföldiekkel nincs többé korlátozva, de az a törvény, mely szerint külföldi szállóvendéget 24 órán belül jelenteni kell, még hatályban van. A kormány megszüntette Ceau^escu kötelező népességnövekedési programját és a kötelező orvosi vizsgát annak megállapítására, hogy fiatal lányok és asszonyok teherbe estek-e, és hogy abortuszon menteke át. A szólásszabadságot általában tiszteletben tartják. A sajtószabadságot is, de a kivételek jelentősek. A sajtócenzúra megszűnt, de a hatóságok az ellenzéki lapok kárára manipulálják az újságpapír kiutalását. Jelenleg nincs törvény a sajtó szabályozására. De a márciusi marosvásárhelyi és a júniusi bukaresti zavargásokról szóló televízióadások egyoldalúak voltak, a kormány javára. A választási hadjárat során a kormány nagyon korlátozott lehetőséget adott a politikai pártoknak televízióadásra. Három nem állami egyetem indult meg 1990-ben: az Atheneum, a Környezettudományi Egyetem és a 90. Egyetem. De engedélyezési és elismertetési problémáik vannak és nem biztos, hogy a kormány elismeri az ezeken a magánegyetemeken szerzett diplomákat. A kormány törvényesen és de facto elismeri a polgárok jogát a szabad társulásra és politikai pártok alakítására. De a gyülekezések nem szabad, hogy egybeessenek más gazdasági és társadalmi aktivitásokkal, és csak ünnepekre és munkaidő utánra vannak korlátozva. Az 1989. december 31-i rendelet megengedi mindenfajta politikai párt alakítását, kivéve a fasiszta és olyan pártokét, amelyek „az államrenddel és Románia törvényeivel ellenkező alapgondolatúak”. Politikai pártoknak és egyéb társadalmi szervezeteknek meg van engedve, hogy nemzetközi szervezetekkel kapcsolatot tarthassanak fenn. Szeptemberben a kormány bevezette a vallásoktatást az állami iskolákban. A vallásoktatás engedélyezett az 1.- 8. osztályokban, havonta két órában. A részvétel nem kötelező. Minden felekezetnek engedélyezve kell lennie az Egyházügyi Államtitkárság által. Egyházi iratok behozatala és terjesztése, a Biblia nyomtatása meg van engedve, az erre vonatkozó tiltó rendszabályokat felfüggesztették. Ugyancsak szabad román állampolgároknak felekezetűk külföldi tagjaival érintkezésben lenni. A külföldre való utazás joga nincs többé korlátoz-32 ÍTT-OTT 24. évf. (1991), 1-2. (118.) szám
