Itt-Ott, 1991 (24. évfolyam, 1-2/118. szám)

1991 / 1-2. (118.) szám

ban, részben kollégiumokban helyeztük el őket. Sajátos helyzet áll elő. Nem akadályozzák különö­sebben, hogy nálunk tanuljanak a fiatalok, de nem is támogatják. A képzés és fenntartás minden gondja Magyarországé. S még annak is örülni kell, hogy nem pótolják azzal, hogy disszidenseknek nyilvánítják őket. Jogi helyzetük, anyagi körülményeik tisztázását azon­ban nem kezdheti egyszerűen a magyar fél. Félő, hogy ellenkező hatást váltana ki. A visszarendeződésnek a veszélye ugyanis kettős teherrel sújtja a határon kívül élő kb. három és fél millió magyart a környező álla­mokban. A tárca létrehozta a Kemény Zsigmond Alapítvány mellett a Márton Áronról elnevezett alapítványt, s az erre befolyt összegből és a tőke kamataiból fizeti januárig az ösztöndíjat és a szállásköltséget. Tervez­zük egy határon túli magyarok kollégiumát, illetve bérbe vettünk egy épületet, folynak a tatarozási munkák. Az anyaország tudja a kötelességét. Ám lassan olyan lesz, mint a népmeséi szegény asszony: hamu­ban sült pogácsán kívül egyebet aligha adhat. Pedig a Kárpát-medencei magyarságban nagyra lobbant a magyarságtudat. Ez a fény lobog még, csak fogytán a mécsolaj — pontosabban a mécsolajra való. □ Lőte Lajos (Rochester, NY): Az emberi jogok Romániában 1990-ben A State Department minden évben jelentést készít a különböző országok emberi jogi gyakorlatáról. A jelen­tés Romániára vonatkozó része különleges jelen­tőséggel bír a magyarság számára az erdélyi magyar­ság szempontjából. Ezért foglalkozunk vele. Az 1990. évet felölelő jelentés, hivatalos nevén Country Reports on Human Rights Practices for 1990 február végén jelent meg. Azt láthatjuk belőle, hogy a hivatalos Amerika hogyan látja az emberi jogok hely­zetét Romániában az 1989. évi forradalom után. A 13 nyomtatott oldalra terjedő romániai jelentés elöljárójában mutat rá, hogy a kormány létrehozott egy új biztonsági szervezetet (SRI). Sok román azt hi­szi, hogy a megszűnt Securitate számos tisztje megtar­totta pozícióját az új kormányban. A jelentés szerint az emberi és polgári jogok be­tartásában lényeges javulás mutatkozott 1990-ben, beleértve a szólás- és sajtószabadságot, a gyülekezés és társulás jogát, valamint a vallás és utazási szabad­ságot. De máris történtek túlkapások, mint pl. az et­nikai erőszak hatásos kezelésének az elmulasztása márciusban Marosvásárhelyen. Bizonyos problémák a kisebbségek jogait illetően megoldásra várnak, külö­nösképpen az etnikai magyar kisebbség jogai kapcsán. Március 20-án öt személy halt meg a románok és ma­gyarok összecsapása folytán Marosvásárhelyen, mely részben a Vatra Romaneascá nevű román nacionalista szervezet felbujtásának eredménye volt. Bár a zavar­gások nem voltak a kormányerők szándékos akciói, a kormány későn reagált és képtelen volt a rend fenn­tartására. A kormány bizottságot nevezett ki ezeknek az eseményeknek a kivizsgálására, de az év végéig még nem tette közzé a bizottság jelentését. Amíg az új alkotmány és a büntetőtörvény-mó­dosítás elkészül, a kormánynak még mindig széles tet­szés szerinti hatalma van, hogy beavatkozzék még a magán és családi életbe is. Román állampolgárok érintkezése külföldiekkel nincs többé korlátozva, de az a törvény, mely szerint külföldi szállóvendéget 24 órán belül jelenteni kell, még hatályban van. A kormány megszüntette Ceau^escu kötelező népességnövekedési programját és a kötelező orvosi vizsgát annak megállapítására, hogy fiatal lányok és asszonyok teherbe estek-e, és hogy abortuszon mentek­­e át. A szólásszabadságot általában tiszteletben tartják. A sajtószabadságot is, de a kivételek jelentősek. A sajtócenzúra megszűnt, de a hatóságok az ellenzéki lapok kárára manipulálják az újságpapír kiutalását. Jelenleg nincs törvény a sajtó szabályozására. De a márciusi marosvásárhelyi és a júniusi bukaresti za­vargásokról szóló televízióadások egyoldalúak voltak, a kormány javára. A választási hadjárat során a kor­mány nagyon korlátozott lehetőséget adott a politikai pártoknak televízióadásra. Három nem állami egyetem indult meg 1990-ben: az Atheneum, a Környezettudományi Egyetem és a 90. Egyetem. De engedélyezési és elismertetési prob­lémáik vannak és nem biztos, hogy a kormány elismeri az ezeken a magánegyetemeken szerzett diplomákat. A kormány törvényesen és de facto elismeri a pol­gárok jogát a szabad társulásra és politikai pártok alakítására. De a gyülekezések nem szabad, hogy egybeessenek más gazdasági és társadalmi aktivitá­sokkal, és csak ünnepekre és munkaidő utánra van­nak korlátozva. Az 1989. december 31-i rendelet megengedi min­denfajta politikai párt alakítását, kivéve a fasiszta és olyan pártokét, amelyek „az államrenddel és Románia törvényeivel ellenkező alapgondolatúak”. Politikai pár­toknak és egyéb társadalmi szervezeteknek meg van engedve, hogy nemzetközi szervezetekkel kapcsolatot tarthassanak fenn. Szeptemberben a kormány bevezette a vallások­tatást az állami iskolákban. A vallásoktatás engedélyezett az 1.- 8. osztályokban, havonta két órá­ban. A részvétel nem kötelező. Minden felekezetnek engedélyezve kell lennie az Egyházügyi Állam­­titkárság által. Egyházi iratok behozatala és ter­jesztése, a Biblia nyomtatása meg van engedve, az erre vonatkozó tiltó rendszabályokat felfüggesztették. Ugyancsak szabad román állampolgároknak feleke­zetűk külföldi tagjaival érintkezésben lenni. A külföldre való utazás joga nincs többé korlátoz-32 ÍTT-OTT 24. évf. (1991), 1-2. (118.) szám

Next

/
Thumbnails
Contents