Itt-Ott, 1990 (23. évfolyam, 114-117. szám)
1990 / 115. szám
kifejtett, egységes szemléletű politikai doktrínának, illetőleg ezek csak most, a választásokat megelőző hetekben vannak megszületőben. A bennünket érintő kérdésre azonban adódik néhány, a lényeget jobban megközelítő válasz. 1. A demokrácia intézményeinek kiforratlansága. A decemberi fordulat után létrejöttek a politikai pártok, megszületett a szabad sajtó, társadalmi gyakorlattá vált a gyülekezési és szervezkedési szabadság, megerősödött az ideiglenes parlament demokratikus jellege. Ezek az intézmények azonban kialakulatlanságuknál, az egymásra gyakorolt hatás felemás volta miatt — beleértve a demokratikus beleszólás, bírálat, ellenőrzés működési zavarait — mindmostanáig nem elég szilárd alapjai a demokráciának, mivel maguk is belső ellentmondásokkal küzdenek. 2. A választások közeledtével burkoltabb vagy nyíltabb formában felerősödtek a hatalomért való küzdelem jelenségei. Ezek közé sorolhatjuk a valóság tárgyilagos, racionális szemlélete, a társadalmi tények elemzése helyett az ideologikus fogalmak elszaporodását, a politikai szövegekben, a tömegtájékoztatás bizonyos csatornáinak manipulativ célú felhasználását, a sajtószabadsággal való, olykor szélsőséges visszaélést, a politikai nyomás gyakorlatának bevonulását a döntéshozatal szférájába. 3. A kisebbségek ügye — s ezen belül különösen a magyarság kérdése — maga is belekerült ebbe a soktényezős, sokféle ellentétes hatásnak kitett politikai játszmába. Ennek egyik döntő vonása a kérdés rendezésének lefékeződése, az ígért intézkedések elnapolása, a másik pedig sajátságos „társadalmiasítása”, vagyis bizonyos tömegnyomás előidézése egyes érdekcsoportok, véleményformáló személyiségek közbelépése útján. 4. A romániai kisebbségek kérdésének a megoldását nehezítő körülmények között nem feledkezhetünk meg az európai demokráciák tapasztalatainak a hiányáról, mind a jelengegi hatalmi struktúra, mind a romániai közvélemény tudatában. A kommunista totalitarizmus egyik legsúlyosabb terhe az ország elszigetelődéséből eredő információhiány. Külön elégtétel számunkra, hogy kongresszusunkat megtisztelték jelenlétükkel külföldi kisebbségi vagy a kisebbség védelmét is felvállaló emberjogi szervezetek reprezentánsai. A gyorsan változó Európa figyelemreméltó eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben, mind az elméleti kutatás, mind a kisebbségi jogokat biztosító jogalkotás, intézmény- és garanciarendszer megalkotásában. Számunkra itt, Romániában, semmivel sem pótolható ennek a tapasztalatnak a birtokbavétele és minél teljesebb alkalmazása. Európai távlatban, a demokrácia és az emberi méltóság jegyében gondolkodó román barátainkkal együtt nem fogunk ismerni sem fáradtságot, sem csüggedést, sem félelmet e cél elérésében. Tisztelt barátaim! Nem jelentést, még kevésbé beszámolót tartottam. Néhány gondomat osztottam meg, egy-két gondolatomat vázoltam fel. Szavaim végeztével bizalommal tekintek az RMDSZ itt látható választási jelére. Nagy erőpróba előtt állunk. A májusvégi választásoknak be kell bizonyítaniuk a romániai magyarság életerejét, politikai cselekvőkészségét. Értünk, az országért, a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség ügyéért Romániában. Otthont a hazában! Egységben a jövő!Q ÚJVIDÉK Ha úgy-ahogy lehántom a magyarázatok balzsamát és az utólagos értesülések foszló rétegeit csak a több hullámban támadó kötelékeket és a belémverődött hangokat tudom felidézni: Szabadka, Zombor, Újvidék légiveszély, légiveszély a sziréna: a város vinnyogása az állomás neve: Újvidék és este, lefekvés után a távoli zúgás a közeledő zúgás a fenyegető zúgás a kibírhatatlan zúgás a tenyeremen-áttörő zúgás a torokszakító zúgás a visszatérő zúgás a tébolyító zúgás a távolodó zúgás az elhaló zúgás a csend zúgásg Szabadka, Zombor, Újvidék légiveszély elmúlt Kérész Gyula Budapest ITT-OTT 23. évf. (1990), nyári (115.) szám 21
