Itt-Ott, 1990 (23. évfolyam, 114-117. szám)

1990 / 116. szám

háborodást váltott ki, és a tüntető tömeg követelésére vissza kellett helyezni a két­nyelvű feliratot. A Magyar Nemzet július 17-i számából értesülünk arról, hogy a Csíkszeredái fej­leményeket megvitató szenátus, az eseményeket a bukarestiekkel összekötve „románellenesnek” nevezte: A Hargita Népe című lap nyilvánosságra hozta Ion Onceana, az NMB Csíkszeredái képvise­lőjének parlamenti felszólalását, aki úgy érté­kelte: kapcsolat van a június 13-án a városban bekövetkezett események és a bukarestiek között. Szerinte egyeztetett volt az időpont is, és románellenesnek nevezte a történteket. Szemelvények a magyarországi sajtóból a román-magyar barátságról rögtön a for­radalom után: Most, 1989 végén, a romániai népek csodálatra méltó forradalmának megrendítő, a fájdalom és az öröm érzésével vegyes hatása alatt, tiszta szívvel, a minden ország támaszát jelentő tisz­ta erkölccsel csatlakozhatunk a lelkiismeret apostolának nevezett Márton Áron 1947-ben megfogalmazott felhívásához: a vérrel áztatott román földön Románia népei »hősökként épít­sék a szabad emberek új világát.« S ha a csodák éve, a hősök ideje lejár, akkor folytassák, folytassuk erőnk szerint a küzdel­met, a munkát — a szellemharcok tiszta suga­ránál — tejtestvérekként. Jelenleg azonban a román sajtó gyakran han­goztatja, hogy Magyarország és a magyarság ellenség. így pl. az Adevárul in Libertate: A magyar konzulátus románellenes, revizion­ista, szeparatista és izgató propagandát fejtett ki mindvégig. A magyar állam képviselői az 1989-es decemberi események óta továbbra is provokálják az erdélyi magyar kisebbséget, és ezzel hozzájárultak a marosvásárhelyi ese­mények kirobbantásához. Zeno Opris, a VatráRománeasca vezetőségi tag­ja február 14-i kolozsvári szónoklatában ezeket mondta: Mintegy 15 000 román aláírását hoztam ma­gammal. A jelenlegi aláírók, mi marosvásárhe­lyi románok, önök és az egész román nemzet előtt kifejezzük aggodalmunkat és döbbenetün­­ket egy rendkívül súlyos jelenség, a ma­gyaroknak a románokkal szembeni növekvő agresszivitása és megtorló cselekedetei lát­tán... Határozottan fellépünk a magyar civil­­terror ellen... A központi és helyi magyar sajtó, a papok prédikációja, a rádió, a szabad román TV-ben elhangzó magyar nyelvű TV műsor, mind agresszivitásról tanúskodnak, destabi­­lizációra, szeparatizmusra, a románok elleni nacionalista összefogásra buzdítanak. A jelenlegi román-magyar viszonyra talán a legjobban az a kormányközti polémia világít rá, amelyet Jeszenszky Géza, magyar külügy­miniszter, a Szabad Európa Rádiónak augusz­tus 8-án adott interjúja váltott ki. Többek között a következőket mondta Jeszenszky, amint azt Herman János magyar külügyi szó­vivő összegezte: Magyarország korrekt, becsületes partneri, jó­szomszédi viszony kialakítására törekszik Ro­mániával, mert meggyőződése, hogy ez mindkét ország népeinek alapvető érdeke. Ugyanígy el­sődleges fontosságú magyar és román érdek, hogy népeink megbékélésével, illetve a köl­csönös tisztelet és megbecsülés alapján új tí­pusú kapcsolatok jöjjenek létre a két ország kö­zött. Erre a romániai magyarság egyéni és kol­lektív jogainak biztosítása, illetve az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítése nélkül Magyarország nem lát lehetőséget. Emléke­zetes, hogy július végén konzultációt tartott a két külügyminisztérium, s számos javaslat sze­repelt a tanácskozás napirendjén. Alapvető fontosságú kérdésekben a román fél álláspontja, sajnos, elutasító volt. Ennek ellenére bízunk ab­ban, hogy higgadt tárgyalások révén sikerül közelebb jutnunk a problémák megoldásához. Jeszenszky Géza interjújára Traian Chebeleu nagykövet, Románia külügyi szóvivője, a román diplomáciától megszokott módon reagált a bukaresti rádióban, augusztus 11-én. The interview provokes legitimate consterna­tion and mainly profound concern. Consterna­tion over the arrogant superiority that certain­ly does not find any moral or material founda­tion in today’s Hungary, and mostly over state­ments that insult Romania, the Romanian peo­ple, and their current government, which is a result of the first free and democratic elections in the postwar Romania and which enjoys the support of an overwhelming majority of the country’s population. The statements give way to concern because they are part of a series of stands taken lately by the highest officials in that a neighbouring country such as President Goencz and Prime Minister Antal, who have recently been joined by Foreign Minister Jeszenszky. These stands express objectives and political considerations, particularly in connection with Romania, which are in fla­grant contradiction with the principles of in­terstate relations stated by the Helsinki Final Act, and which undermine the foundation of security and co-operation in Europe.... ITT-OTT 23. évf. (1990), őszi (116.) szám 23

Next

/
Thumbnails
Contents