Itt-Ott, 1989 (22. évfolyam, 1/110-4/113. szám)
1989 / 3. (112.) szám
e a magyar államiság jelképe. Néhányan kifogásolták a koronát, mondván, hogy az a királyságra utal; mások az állam és egyház szétválasztásának elvére hivatkozva, a kettőskereszt feltüntetését ellenezték. Kulcsár e kérdésben is kifejezte meggyőződését: a korona és a kettőskereszt ezredéves hagyományunkhoz való ragaszkodást és az ősi alkotmányunkhoz való visszatérést jelképezi. Ilyen értelmezés alapján az országgyűlési képviselők, kevés kivétellel. Kulcsár Kálmán javaslatát elfogadták. E szavakkal fejezte be felszólalását az igazságügyminisztériumi delegáció vezetője az amerikai magyarságot reprezentáló Szabad Magyar Jogászok Világszövetsége és más meghívott amerikai magyar személyiségek j elenlétében. Ezen az összejövetelen megjelenni nem volt módomban. A tárgyalások mibenlétéről Láczay Ervin beszámolójából értesültem. A WFFHJ május 12-én a new yorki Magyar Házban tartott választmányi ülésén beszámolómat levél formában foglaltam össze: Tisztelt Igazságügyminiszter Úr! — A Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének delegált bizottsága behatóan foglalkozott az Ön által tervezett alkotmányjogi törvényjavaslattal és. miután Szövetségünk intézőbizottsága azt többszöri választmányi ülésen megvitatta, a következő indítványt terjesztjük elő a Minszter Úr irányításával dolgozó törvényelőkészítő bizottságnak: 1. Az amerikai prezidenciális hatáskörrel felruházott magyar államfőnek dinamikus működése megfelel a modem civilizáció gyors elhatározást igénylő követelményének, amennyiben hatáskörét az alkotmány félre nem érthető módon meghatározza, úgyhogy a nemzetet ne fenyegesse olyan hatalmi túltengés, amely esetleg diktatúrához is vezethet: továbbá, legyen a Magyar Köztársaság elnöke a közakarat páratlan döntő szerve, ne pedig egy monolitikus hatalmi többség eszköze. 2. A végrehajtó hatalmat gyakorló kabinet miniszterelnökét nevezze ki a köztársasági elnök és ne legyen felmenthető a parlamentnek legalább kétharmados többséggel megszavazott bizalmatlansági indítványa nélkül 3. A köztársasági elnök csakis abban az esetben oszlathatja fel az országgyűlést, amikor annak két kamarája között olyan áthidalhatatlan ellentét van, amely kölcsönös megegyezéssel meg nem oldható. 4. Legyen Magyarország alkotmánya a nemzet szuverenitásának is garanciája, azzal az egyedüli korlátozással, hogy nem létesíthető az ország területén katonai támaszpont semmilyen nagyhatalom érdekében. 5. Gondoskodjék az új alkotmány a küljoldön élő magyar állampolgárok vőűasztójogi szavazata tekintetében úgy, hogy köztársasági elnök-választáskor miként adják le szavazatukat a lakó helyük szerint illetékes magyar külképviseleti szerv hivatalos helyiségében; háború vagy béke kérdésében pedig Budapesten az Országos Választójogi Bizottság által meghatározod módon. Az országgyűlési képviselőkre, valamint a törvényhatósági bizottság tagjaira a külföldön élő magyar állampolgárok ne szavazzanak: ez az ország belpolitikájába való illetéktelen beavatkozásnak minősíthető. Abban a tudatban, hogy az indítványozott tételek hasznos szellemi hozzájárulást képeznek az új magyar alkotmány ügyének előkészítése szempontjából, őszintén kívánjuk, hogy a világon szét szórt magyarság az otthonival való összefogása közelebb vigye nemzetünket az ország teljes függetlensége felé vezető úton. — Tisztelettel [aláírások] Annak ellenére, hogy ez a levélformában összefoglalt indítvány nagy hatást váltott ki a WFFHJ választmányi tagjai sorában, a felolvasás után bizonyos ellenhatást is észleltem. A kialakuló vita során néhányan a jelenlévők közül egyetértettek a szöveg lényegesebb nézeteivel. Mások az indítvány több tételének a megfogalmazását kifogásolták. Voltak, akik tartózkodtak véleménynyilvánítástól, illetve véleményüket további részletek ismeretétől tették függővé. A vita során effélék hangzottak el: Z: Kommunista kormánnyal én nem kollaborálok! Y: Mi az értelme, hogy mi beavatkozunk az ország politikájába? X: Szerintem a kettőskereszt mégiscsak a katolikus egyház fennhatóságának a jelképe. A mi szövetségünknek felekezeti vitákon kívül kell maradnia! W: Az otthoniak nélkülünk is megoldják alkotmányos problémájukat. Ez nem a mi ügyünk. V: En ellenkező véleményen vagyok. Nekünk igenis hallatni kell szavunkat minden olyan ügyben, amely a magyarság sorskérdésével áll összefüggésben. Y: Minden bizonnyal az USA kormánya sem nézné jó szemmel, ha mi egy elhamarkodott véleménynyilvánítással elébevágunk a State Department másirányú politikai döntésének. V: State Department? Jobb annak két-balkezes külpolitikájáról nem beszélni. Az angolszász hatalmak mit tettek 56-ban? Előbb a Szabad Európa rádióadásában biztatták a magyar ifjúságot, hogy az ország függetlenségének kivívása érdekében merjenek szembeszállni a bolsevista terroruralommal. Azután? Egyszerűen cserbenhagyták a magyar szabadsághősöket, akiknek forradalmát vérbefojtották a vörös hadsereg tankjai! U: Tamói kartársunk szépen foglalta össze budapesti tartózkodásának eredményét. Legőszintébb elismerésünk mellett is azt ajánlanám, hogy saját aláírásával, ne pedig szövetségünk nevében terjessze fel ezt az indítványt. Ezt annál is inkább megteheti, mivel Kulcsár Kálmán egyetemi tanári minőségében erre őt, mint a jogi fakultáshoz tartozó kartársat, felbátorította. E ponthoz érve. Varga László, aki az ülést tárgyilagos éleslátással vezette, a vitát befejezettnek nyilvánította és állásfoglalását a következőképpen 32 ITT-OTT 22. évf. (1989), 3. (112.) szám
