Itt-Ott, 1989 (22. évfolyam, 1/110-4/113. szám)
1989 / 3. (112.) szám
K: Válaszom: igen. Az amerikai prezidenciális rendszerre emlékeztető köztársasági elnök bővített hatáskörére gondolunk azzal a kiegészítéssel, hogy népszavazás döntsön az arravaló személyiség kiválasztása tekintetében. Ez lenne a biztosítéka, hogy a köztársasági elnök ne legyen a többségi párt akaratának végrehajtó eszköze, hanem pártokfeletti, a nemzet egyetemes érdekét szolgáló legfelső közjogi tekintélye az országnak. — Az idő későre járt; megköszöntem a több, mint félórás interjú során folytatott meghitt eszmecsere lehetővétételét. Kulcsár kikísért az előszoba bejáratáig. Kezet nyújtva barátságosan búcsúzott: „Remélem, hogy megbeszélésünk tartalmát tárgyilagosan fogja közölni az amerikai magyarság zömével. Köszönöm megtisztelő látogatását”. *** Amikor 1989 januárjában silver-creeki otthonomba visszatértem, a World Federation of Free Hungarian Jurists (WFFHJ) elnöke, dr. Varga László new yorki ügyvéd, akivel hosszas levelezést folytattam, felkért, hogy tájékoztassam a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének intézőbizottságát budapesti tapasztalataimról. A felkérésnek készségesen eleget tettem. Szövetségünk február végén tartott választmányi ülésén beszámoltam különösképpen a Kulcsár Kálmánnal való értekezésem tartalmáról. A jelenlevők megelégedéssel vették tudomásul azokat a rendkívüli változásokat Magyarország politikai életében, amelyek az utóbbi években végbementek és az új alkotmány létrej övét elének szükségességét eredményezték. Interjúm egyes pontjainak megvitatása után az ülés elfogadta Varga elnök javaslatát egy, a magyar alkotmányreform programjának kidolgozására alakítandó bizottság működésére nézve. Ennek alapján megbízott, hogy Gál Imre főtitkár és Láczay Ervin tagtársam segédletével dolgozzam ki az alkotmányreformmal kapcsolatos javaslatot úgy, ahogyan azt az amerikai magyarság jogász-elitjét képviselő szövetségünk látja. A munka abbamaradt, mivel március elején Varga értesített, hogy a magyarországi Törvényelőkészítő Osztály vezetője, Hlavarty Sándor, két másik minisztériumi beosztott kíséretében Washingtonba érkezett, és a magyar követség javaslatára a WFFHJ vezetőségének reprezentánsaival szeretnének egy tájékoztató értekezletet arra nézve, hogy mi az amerikai magyarság jogászi szakvéleménye az igazságügyminisztérium alkotmányjogi törvényjavaslata tekintetében. Az összejövetel New Yorkban, Püski Sándor könyvesboltjának irodájában, március 2-án ment végbe. Jelen voltak a WFFHJ részéről Varga, Gál és Láczay, rajtuk kívül Király Béla, Fekete Béla, Hámori László és mások. A magyar kiküldöttek, akik Washingtonban különböző alkotmányokat tanulmányoztak, hozzájárultak ahhoz, hogy a new yorki tárgyalást Varga László vezesse. Ennek jelentőségét abban látom, hogy ez volt az első eset, amikor a magyar kormány hivatalos kiküldöttei a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségét tárgyalófélnek elismerték. Varga László felkérésére Hlavarty Sándor ismertette a Kulcsár Kálmán által meghatározott alapelveket: 1. Az alkotmány nem gyengít, sem erősít politikai folyamatot, hanem annak keretet ad. 2. Teljhatalmú országgyűlés legyen a magyar nemzet egyedüli törvényhozója. 3. Erős kormányt a végrehajtó hatalom önálló irányítására. 4. Az államfő funkciója ne csak protokolláris, hanem prezidenciális hatáskörű is legyen. 5. Emberi jogok garanciája; hatalmi ágak megoszlása; vállalkozási kezdeményezés szabadsága. 6. Demokratikus pártszabadság alapján többpártrendszer, melynek keretén belül ne legyen uralkodó szerepe a Magyar Szocialista Munkáspártnak. 7. A bírósági eljárásban visszatérés a kétfokú fellebbezésre, különösképpen a bűnvádi fellebviteli eljárásban. Az előadó felszólalását az alapelvek megvitatása követte, melynek során az amerikai magyarságot reprezentáló személyiségek részéről felmerült több kérdés: A. Milyen országgyűlés szavazza meg az alkotmányt? B. A reformjavaslat „alkotmány” vagy „alaptörvény” legyen? C. Többpártrendszer esetén várható-e kormányképes párt? D. Gondolnak-e arra, hogy a társadalmi kritikának legyen sajtóvisszhangja a közvélemény tájékoztatására? A minisztériumi kiküldöttek részéről határozott válasz nem volt. Bizonyára nem voltak felhatalmazva arra, hogy a magyar kormány nevében olyan elkötelező nyilatkozatot tegyenek, amelynek alapjai — a jelenlegi politikai helyzetet figyelembe véve — még nem alakultak ki a maguk teljességében. Bármiféle pozitív válasz helyett, minden kétértelműséget kizáró válasz volt azonban Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter határozott állásfoglalása Magyarország alkotmánya, államformája, országgyűlésének korszerű átszervezése, különleges hivatása, és — nem utolsósorban — a magyar nemzet szimbólumát jelképező címer megválasztása tekintetében, amelyről beszámoltak. a. Nem deklatarív alaptörvényre, hanem garanciális alkotmányra van szükség (ez Kulcsár Kálmán kifejezett kívánsága). b. Az államforma megnevezése: nem népköztársaság vagy szocialista köztársaság, sem demokratikus köztársaság, hanem egyszerűen Magyar Köztársaság legyen. c. Az országgyűlés legyen kétkamarás, a második kamarát szakemberek: társadalmi és gazdasági szervezetek, egyházi és etnikai csoportok kiküldötteiből összetevődő személyiségek képezzék. d. Címer: a jelenlegi címert elvetve, vitás volt, hogy a Kossuth-címer vagy a koronás címer legyen-ITT-OTT 22. évf. (1989), 3. (112.) szám 31
