Itt-Ott, 1989 (22. évfolyam, 1/110-4/113. szám)
1989 / 1. (110.) szám
10. Lásd: Kovács Imre, A Márciusi Front, Magyar Öregdiák Szövetség—Bessenyei György Kör, Tanúk korukról, New Brunswick, 1980. 11. Salamon Konrád, A Márciusi Front, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980., 27.o. 12. Bibó István, i.m., 68-69.0. 13. Bibó emlékkönyv, i.m., 165.o. 14. Bibó István, i.m., 896.0. 15. E bekezdés idézetei: Bibó István, i.m., 560-635.O. 16. Bibó István, i.m., 890.O. 17. Bibó István, i.m., 604.O. 18. Borbándi, i.m., 297.0. 19. Például: írástudók felelőssége, Szikra, Budapest, 1945; Népi írók a mérlegen. Szikra, 1946; Irodalom és demokrácia, Szikra, 1948. 20. Bibó István, i.m., 289.0. 21. Rajk László volt ekkor a kommunista belügyminiszter és Pálffy György vezérőrnagy irányította a letartóztatásokat és a pereket. Donáth Györgyöt és Pünkösthy Lászlót kivégezték, András Sándort 10, Dálnoki Veress Lajost 15 és Szent-Miklósy Istvánt életfogytiglani börtönre ítélték (az 1956-os forradalom alatt szabadultak ki), a többieket — többek közt pl. Arany Bálintot, Barsi Dénest, Berkó Istvánt, Csicsery-Rónay Istvánt, Gombos Gyulát, Hám Tibort, Horváth Jánost, Kiss Sándort, Mistéth Endrét, Szentiványi Domokost, Vatai Lászlót, stb. — különböző időtartamú börtönbüntetésekkel sújtották. A Független Kisgazda Párt főtitkárát, Kovács Béla országgyűlési képviselőt a szovjet hatóságok tartóztatták le 1947. február 25- én és Szibériába hurcolták, ahonnan csak 1956 áprilisában engedték haza. Ugyancsak összeesküvés koholt vádjával tartóztattak le és kínoztak meg sok katolikus iskolai tanárt és diákot 1947 márciusa és júniusa között. 1948. július 25-én jelentette be a Belügyminisztérium, hogy „összeesküvést lepleztek le” a Földművelésügyi Minisztériumban, 65 tisztviselőt börtönöztek be. — Személyes közlések a szerzővel. 22. Lukács György, Irodalom és demokrácia, 2., javított kiadás, Szikra, Budapest, 1948., lO.o. 23. Révai József, „A Magyar irodalom feladatai. Révai József elvtárs felszólalása a magyar írók kongresszusán”, Társadalmi Szemle, a Magyar Dolgozók Pártjának tudományos folyóirata, Budapest, 1951. május, 345-359.0. 24. „A ‘népi’ írókról...”, i.m. 25. Nagy Zsuzsa, in: Egy ezredév, Magyarország rövid története. Gondolat kiadó, Budapest, 1986., 339.0. 26. Sárközy Mátyás, in: Századvég 4-5., ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium kiadványa, Budapest, 1987., 39.o. 27. Gáti Charles, Hungary and the Soviet Bloc, Duke University Press, Durham, 1986., 64-65.0. 28. Bibó István, i.m., 889-890.O. 29. Bíró Zoltán et.al., Lakitelek... i.m., 22.o. 30. Bihari Mihály, „Reform és demokrácia”, Medvetánc, az ELTE és az MKKE társadalomelméleti folyóirata, Budapest, 1987.2., 215-216.0. 31. Antal László, Bokros Lajos, Csillag István, Lengyel László, Matolcsy György szerk., „Fordulat és reform”, Medvetánc, i.m., 37.0. 32. Kis János, Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia szövegezése: „Társadalmi szerződés”, Beszélő, különszám, Budapest, 1987. június, 12-13.0. 33. Nyugati Magyarság, Montreal, 1988. április-május. KETTŐS ÁLDOZAT Becsomagolta ruháit, piperéit Eltárolta a búcsúzó arcok emlékét Összepakolta a múltját, jelenét S engedte, hogy a vonat ritmusos szuszogása egyre messzebbre vigye A sínek hipnotizáló üteme nem hagyta elfelejteni A szomszéd kutya ugatását A megszokott piac szagot Édesanyját, testvéreit Az érettségiző osztálytársat A Retyezát hideg szikláit A Maros cementlapjait A szamócát és rókagombát amit Komandón szedtek a nyáron A szilvesztert, farsangot, locsolást Mari borzos haját Árpi szőke bajszát A fájdalomtól tompul Az, hogy a kutya üres gyomra ugatott Az, hogy a piac nap mint nap kongott Az, hogy az egyetemen nem volt számukra hely Az, hogy piros, sárga, kékben vonultak fel Az, hogy csukott ablaknál énekeltek szilveszterkor A suttogás, a nem szabad, a félelem A gilisztasors S hogy ami nem volt, az nincs, s nem lesz. Most cafatokban csüng a semmiben a szabadságban az új hazában a semmiben Embertelenségből az embertelenségbe Sivatagból dzsungelbe "Azért vagyunk a földön, hogy valahol otthon legyünk benne" Majd a gyermekeknek jobb lesz Jobb lesz ... hátha jobb lesz —kábé— ITT-OTT 22. évi. (1989), 1. (110.) szám 9