Itt-Ott, 1989 (22. évfolyam, 1/110-4/113. szám)
1989 / 2. (111.) szám
dobálták paradicsommal és papírgolyókkal, amikor a müncheni egyetemisták közgyűlésén az auditorium maximumban akart beszélni. Hogyan fajult idáig a helyzet, és van-e megoldás? Az első ok a fogamzásgátló tabletták okozta demográfiai hullámvölgy. Amikor 1966-ban divatba jött a pirula, drasztikusan csökkent a születések száma, és azóta is nagyon alacsony. Óvodákban, iskolákban, egyetemeken, mindenhol úgy érveltek: nem bővítjük az épületeket, mert jönnek a „gyenge” évfolyamok. Ezek most megérkeztek az egyetemekre, és mi történt? Az egyetemi végzettség megduplázza a jó állások és jó fizetések lehetőségét, ezért mindenki tanulni akar. Messze több gimnazista készül az egyetemre, mint az előrejelzések mondták. A második ok kapcsolatban áll az elsővel. Tegyük fel, hogy kiépítik az egyetemeket, aztán hova menjen az a sok kiművelt emberfő? Pláne a telt németországi munkapiacon. A társadalom nem akarja a sok munkanélküli bölcsészt, mert nem tudja elhelyzezni, sem eltartani őket. Ez a politikusok dilemmája, akik részei a társadalomnak, és ezért olyan tanácstalanok. Egyhamar nem is lesz kiút ebből a helyzetből. Majd megszavaznak egy-két gyorssegélyt, túlterhelési programot, hogy megnyugtassák a közvéleményt. De valódi megoldás a politikusainktól nem várható. Azt csak az idő hozza. □ neue Hlüncljner Rinbl ÁLLÁSFOGLALÁS A NYUGATI ÉS A MAGYARORSZÁGI MAGYAROK KAPCSOLATAIRÓL A magyarországi demokratikus reformfolyamatok részeként kívánatos a nyugaton élő magyarokkal való kapcsolattartás reformja is. Július 11 és 13 között a Magyarok Világszövetségének elnöksége, augusztus 6 és 10 között az Anyanyelvi Konferencia tárgyal e kapcsolattartó szervezetek jövőjéről. Lényegbeli változások szükségesek ahhoz, hogy a jelenleg egy párt uralta kormány autokratikus és gyámkodó működési módszerei helyett — amelyek szerint gyakran rólunk nélkülünk döntöttek, vagy igyekeztek dönteni — demokratikus módszerek érvényesülhessenek ezekben a kapcsolattartó intézményekben is. E változásokra az igényt a nyugati magyarok részéről már sokan és sokszor bejelentettük, kinyilvánítottuk az utóbbi évtizedek folyamán. A szükséges reformfolyamat néhány alapvető elvi és gyakorlati kiinduló pontját tartalmazó állásfoglalásunkhoz kérjük a külföldi — és a magyarországi független — egyesületek, szervezetek, egyházak, egyének támogatását. 1. Nyugati országokban élő magyarok és/vagy magyar származásúak százezrei vallják magukat a magyar nemzet részének; 2. közülük számosán jelentős tudományos, kulturális, művészi, politikai, jogvédelmi és gazdasági értékekkel gyarapítják az összmagyarságot, ezért 3. magyarországi tudományos, kulturális, szervezeti, egyesületi, egyházi, egyéni és kormányzati szinteken támogatni kell magyarországi és a nyugati országokban élő magyarok szabad és természetes kapcsolatait; 4. a magyarországi kormányzatnak hatálytalanítania kell minden olyan intézkedést, amely vízummegtagadásokkal, határ- és postai cenzúrával és egyéb korlátozásokkal akadályozza nyugati és magyarországi magyarok kapcsolatait; 4. alkotmányba kell foglalni a magyarok kettős állampolgársága jogait és felelősségeit; 6. a nyugati országokban élő magyarokat jelenleg intézményesen támogató magyarországi szervezeteket — mint pl. az Anyanyelvi Konferenciát és a Magyarok Világszövetségét — nyugati magyar testületekkel közösen végzett reformfolyamat eredményeképpen támogatott, de független, autonóm, demokratikus tagszervezetekké kell alakítani, amelyeket kizárólag a saját választott képviseleti közgyűléseik felügyelnek és irányítanak, és amelyek kizárólag a 16 milliós magyar nemzet szabad közakarattal kifejezett érdekei érvényesítéséért munkálkodnak. 9{agu Károly “Balul “Bálint Bertalan Imre Bodnár Gábor Borbánéi Gyula “fekete Bál Qyörgyei Klára Jiarsanyi András Ddorvátn János Jakgbffy “Érné Kormon József Ludányi András Odiklóssi István (Mózsi Jerenc Kyeste Zoltán Pásztor “Péter Somogyi Csilla Váray Ágnes ITT-OTT 22. óvf. (1989), 2. (111.) szám 21
