Itt-Ott, 1989 (22. évfolyam, 1/110-4/113. szám)
1989 / 2. (111.) szám
Nagy Károly (Piscataway): A HATODIK ANYANYELVI KONFERENCIA ELÉ — MEGÚJULÁSÉRT Az Anyanyelvi Konferencia tizenkilenc éves, 1970-ben, Debrecenben rendezte első nemzetközi találkozóját. A mozgalom forrásai természetesen jóval korábbiak, egyikük huszonöt éves. A külföldi magyar oktatás és kultúra szakszerű, szervezett támogatásának szükségességéről s ennek érdekében magyarországi és külföldi szakemberek együttműködésének fontosságáról Váci Mihálynak 1965 januárjában, Kodály Zoltánnak júliusában írtam először, megküldve nekik az amerikai magyar iskolákról szóló felmérő tanulmányomat is. Vácival levelezni kezdtünk, Kodály egy újságcikkben novemberben válaszolt. Illyés Gyulával 1966 júniusában beszélgettem erről személyesen, amikor szervezetünk, a Magyar Öregdiák Szövetség a Rutgers egyetemen irodalmi estet rendezett neki és Weöres Sándornak. Legfőképpen hármójuk szorgalmazásának köszönhetően indult el közös programunk, ami azóta jelentős értékeket is teremtett. Nemcsak a magyar nyelv és kultúra külföldi megtartása, oktatása, művelése területén alkottak magyarországi és külföldi szakemberek kiváló eszközöket, hasznos programokat az utóbbi két évtized folyamán. A magyar nemzettudat és a magyar—magyar kapcsolatok fejlesztésében is részt vállalt az anyanyelvi mozgalom. Súlyosan vétkes politikai erőszak csorbította 1948 óta a magyarság nemzettudatát, önbecsületét, önismeretét, közösségérzetét. Sok egyéb közt túl hosszú ideig volt tilos szólni, írni, tanítani arról is, hogy a magyar nemzet egyharmada Magyarország határain kívül él, hogy ez a tény egyéb történelmi események mellett a trianoni békediktátumnak és az 1956-os magyar forradalom leverésének is egyik következménye, és arról, hogy milyen e kisebbségi és szórványmagyarok sorsa, hogyan élik magyarságukat, mi a véleményük, mit alkotnak és mit akarnak. Az Anyanyelvi Konferencia összejövetelei, előadássorozatai, tankönyvei, nyári oktató-táborai, pedagógus továbbképző tanfolyamai, folyóirata és kitartó tudatébresztő munkája is bizonyára hozzájárult valamelyest ahhoz a folyamathoz, aminek eredményeképpen ma már egyre többen tizenhatmilliós magyarságban gondolkodnak, segítőkészséggel tartják számon más országokban élő testvéreiket is és egymással együttműködve igyekeznek erősíteni a magyarság nemzetközi szolidaritását. A kapcsolatok létrejöttéhez és természetessé válásához is példát és eszközöket nyújtott az anyanyelvi mozgalom. Mindenes — mert egy ideig egyedüli — nemzetközi magyar fórumként segítette elő különböző országokban élő magyar pedagógusok és írók, nyelvészek és papok, szervezeti és tánccsoport vezetők, történészek, irodalmárok, szerkesztők és társadalomkutatók találkozását, szóértését, együtt-munkálkodását. Magyarország jelenleg fordulat küszöbén vajúdik. A szó egyre szabadabb, a politikai élet elindult a reform útján, az 1956-os forradalom igazságainak nyilvános elismerése elkezdődött, de a hatalmi szerkezet még változatlan és olykor jogkorlátozó, a parlament még nem népképviseleti szerv, a gazdasági helyzet válságos, a szociális problémák súlyosbodnak, a romániai magyar kisebbséget végveszély fenyegeti és a csehszlovákiai magyarság is egyre szorongatottabb helyzetben küzd megmaradásáért. Mik lehetnek, mik legyenek az Anyanyelvi Konferencia jövő feladatai ebben a történelmi helyzetben, mit kell megvitassunk, megtervezzünk, elhatároznunk Kecskeméten augusztus 6 és 10 között a hatodik konferencián? A függetlenség, szabadság, demokrácia magyarországi megvalósításáért folyó küzdelem és munka részeként, e jelenkori ra22 ITT-OTT 22. évi. (1989), 2. (111.) szám
