Itt-Ott, 1989 (22. évfolyam, 1/110-4/113. szám)

1989 / 1. (110.) szám

Nem hiszem hogy bárki, aki ezt a levelet megkapja, ne hallotta vagy szavalta volna Sík Sándor örök érvényű versét Az andocsi Máriához. Azt hiszem soha nem volt olyan szüksége népünknek lelki megújulásra és felemelkedésre mint ma. Remélem a "kopott unokák" előbb-utőbb elzarándokolnak Andocsra és elmormolják:

Koldusboton, törött mankón Jövünk búcsút járni.

Szűzmáriás magyaroknak Kopott unokái.

Éjfél van a Duna táján,

Magyaroknak éjszakáján,

Nincs más ki virrasszon.

Baráttalan, testvértelen,

Hozzád ver a veszedelem,

Boldogságos Asszony.

Mindenki segítségét köszönöm!

Szeretettel,

íár Béla 1498 Fudge Drive

Beavercreek, Ohio 45385 (513) 429-1468