Itt-Ott, 1989 (22. évfolyam, 1/110-4/113. szám)
1989 / 1. (110.) szám
FÓRUM Tárnái László (Silver Creek, NY): BESZÁMOLÓ BUDAPESTI TARTÓZKODÁSOMRÓL Vérfergeteg c. történelmi tanulmányom magyar nyelvű kéziratát, amely Moor Gyula volt professzorom, az 1945 évi nemzetgyűlésbe a kormány által behívott képviselőnek nyilvánosan elhangzott beszédeit, parlamenti interpellációit és jogfilozófiaelőadásait tartalmazza a magyarországi politikai eseményekről 1945-48 között, azokat kegészítve Bibó Istvánnak „A zsidókérdés és antiszemitizmus problémái Magyarországon 1945 után” c. tanulmányát bíráló észrevételeimmel, három könyvkiadó elfogadta lektorálásra. Közülük az Akadémia lektorának a vélelmezése az, hogy az Akadémia inkább tudományos jellegű könyvek kiadásával foglalkozik; a Kossuth lektoráé, hogy a téma nem időszerű; a Gondolat lektoráé pedig, hogy az 1945-48 közötti politikai események iránt már nincs érdeklődés. Periklész életrajzát és Athén aranykorát elbeszélő történelmi regényemet, amely az USA-ban Wingless Victory címen megjelent, a Kossuth Könyvkiadó beillesztette az 1990. évi könyvkiadói tervébe, azt magyarra lefordíttatja és 30 000 példányban fogja forgalomba hozni. Aspasia című angol nyelvű kéziratom iránt két könyvkiadó mutatott érdeklődést: az Európa és a Szépirodalmi. Felkérésükre a kéziratot átadtam lektorálásra és várakozók a döntésre. Diadalkoszorú c. történelmi regényem, amely Budapesten a Centrum Kiadóvállalat nyomdájában jelent meg a háború előtti években, a marathoni ütközet hősének életét jeleníti meg regényes elbeszélés formájában. A Magyar Televízió koprodukció osztálya a regény TV-filmesítését elfogadta és annak realizálását attól teszi függővé, hogy sikerül-e külföldi koprodukciót megszerveznie. A TV-film témája a marathoni hősnek a perzsa zsarnoki megszállás elleni küzdelme, az olimpiai ideáltól áthatva, házastársi hűsége és városállama szabadságáért való hősies önfeláldozása. Utamról visszatérve az angol nyelvű forgatókönyv egyik példányát elküldtem a spanyolországi RTVE New York-i reprezentánsának, aki telefonon értesített, hogy az a Madrid-i TV illetékes osztályának továbbítja. A forgatókönyv másik példányát postáztam a National Broadcasting Company New York-i központjának azzal, hogy a Magyar TV koprodukciót igényel. Humanista Világkongresszus Budapesten 1990 vagy 1991- ben: Mint az International Association of Humanists ügyvezető elnöke, 1974-ben Atlantában megrendeztem az első humanista világkongresszust, amelyen 27 humanista és akadémiai jellegű egyesület képviseletében 117 kiküldött vett részt. Ez ösztönzött arra, hogy ajánlatot tegyek a Novotil Budapest Kongresszus Központ vezetőségének egy a Kelet és Nyugat kiküldötteinek dialógusa keretében megszervezendő, hasonló humanista világkongresszus megrendezésére. A megbízott kongresszusszervező vállalata nevében az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy a magyar kormány hozzájárul e nemzetközi öszejövetel Budapesten való megrendezéséhez. Tardos József, Magyarország volt nagykövete az ENSZ-nél, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Külföldi Kapcsolatok Osztályának a vezetője, miután a tervezett kongresszus programját meghallgatta, biztosított róla, hogy a kormány hozzájárulásának nem lesz akadálya. A program a következő: a) Humanizmus és világbéke, b) Humanizmus és szocializmus, c) Humanizmus a művészetben és a szépirodalomban, d) Humanizmus mint az éhinség, járványok és csecsemőhalandóság elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a kongresszusra beküldött előadások tudományos jellegének a kiértékelésére egy 5 tagú nemzetközi bizottságot fog kijelölni az International Association of Humanists delegátusának a részvételével. Hivatalos nyelv az angol lesz. A Kongresszus Center 125-150 dolláros regisztrálási díj ellenében rendelkezésre bocsájtja üléstermeit, biztosítja az előkészítéssel kapcsolatos kiértesítéseket és fedezi a rendezés költségeit, kivéve a résztvevők utazási, elszállásolási és élelmezési költségeit. összefoglalva a felsoroltakat elmondhatom, hogy budapesti tartózkodásom nem volt eredménytelen. A vázolt öt feladaton kívül igyekeztem tudományos kapcsolataimat is kiépíteni. Földesi Tamás, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Jogi Kari dékánja, aki az ezév októberében Washingtonban rendezendő Emberi Jogok Világkongresszusára kapott meghívást, több ízben fogadott hivatalában meghitt eszmecserére és egyik egyetemi előadására is meghívott, amely során elismeréssel hallottam, hogy Földesi professzor miként neveli diákjait a közéleti erkölcs és emberi jogok közötti összefüggésre. Figyelemre méltó az a megállapítása, hogy a jognak erkölcsi tartalommal kell telítődnie és az erkölcsi normák joggá kell, hogy váljanak. A tanteremben levő joghallgatók tapssal fogadták professzoruknak befejező észrevételét, amely szerint „amíg a tudományos joghézagelmélet azt tanítja, hogy demokratikus értelmezés szerint mindaz, ami tiltva nincs, az szabad emberi jog, addig a joghézagelmélet szocialisztikus értelmezése szerint az emberi jogok szabadsága a törvényhozás által van meghatározva." I- gazán jóleső érzés ilyen tantételeket hallani egyetemi katedráról 1989-ben Magyarországon. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, aki Politológiai- Jogszociológiai katedráját minisztersége alatt is megtartotta, december 12-én meghívott eszmecserére, miután egyetemi adjunktusa amerikai egyetemi hátteremet feltárta. E személyes értekezésen Kulcsár professzor ismertette velem a magyar alkotmányreform általa feldolgozandó javaslatának lényegesebb előterjesztéseit: a) amerikai prezidenciális rendszer szerinti köztársasági elnök, azzal a különbséggel, hogy az általa kinevezett miniszterelnök csakis parlamenti bizalmatlansági szavazat esetén mentheti fel kabinetjének tagjait; b) kétkamarás törvényhozási rendszer az országgyűlés eredményes munkásságának a biztosítására; c) az emberi jogok alkotmányos garanciája. Arra a kérdésre, hogy lesz-e többpártrendszer, az volt a válasz, hogy az északamerikaihoz hasonló kétpártrendszer látszik a legalkalmasabbnak az országgyűlés zavartalan munkásságának a biztosítására. Kulcsár professzor mint meghívott előadó tanított egy szemeszteren át a Yale University jogi karán és az „Emberi jogok Magyarországon” című, mélyreható gondolatokban gazdag tanulmánya, amely a Társadalomtudományi Szemlé-ben megjelent, államférfiúi realitást tükröz. Gyulavári Ágnes, Kulcsár professzor egyetemi adjunktusa, ITT-OTT 22. évf. (1989), 1. (110.) szám 27
