Itt-Ott, 1989 (22. évfolyam, 1/110-4/113. szám)
1989 / 4. (113.) szám
1 „TIPORT ATUNK, DE EL NEM VESZÜNK...” Ökumenikus istentisztelet Kecskeméten Az emberi jogaiban korlátozott romániai népért, a nemzetiségi, vallási hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetésben részesülő erdélyi kisebbségekért, a nehéz helyzetben hitvalló lelkipásztorokért, az igazságtalanul bebörtönzöttek s a meggyilkoltakért való könyörgés állott a középpontjában annak az ökumenikus istentiszteletnek, amelyet — lapunk [a Reformátusok Lapja] felelős szerkesztőjének kezdeményezésére —, Kecskeméten tartottak augusztus 10-én, a református templomban. Az istentiszteleten — amelyen a helyi gyülekezet tagjain kívül — jelen volt a városban ülésező Anyanyelvi Konferencia elnöke: Lórincze Lajos akadémikus, a Magyarok Világszövetségének elnöke [főtitkára]: dr. Randé Jenő, az Anyanyelvi Konferencia számos résztvevője és vendége, a szolgálattevők név szerint is imádságukba foglalták Tőkés László temesvári lelkészt, akit a Magyar Televízióban sugárzott interjúja után... ügyészségi kihallgatásnak vetettek alá, továbbá a Kovászna megyei Tamás Imrét és a csíkszentdomokosi Tamás Jánost, akiket — a hírügynökség jelentése szerint — „egy vallásos ünnepségen, illetve egy nyilvános helyen vettek őrizetbe, majd — a közelmúlt napokban — halálra kínoztak”. Varga László helyi lelkipásztor beköszöntő szavait követően, majd az „Egyedüli reményem, 6, Isten csak Te vagy...” kezdetű 276. dicséret eléneklése után, a Zsoltárok 10:1—12. verseit olvasta Tüski István hollandiai magyar református lelkész: „A gonosz szája telve átkozódással, csalárdsággal és erőszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság. Az utcák zugaiban lappang, a rejtekhelyeken megöli az ártatlant, szemei lesnek az ügyefogyottra. Leselkedik a rejtekhelyeken, leselkedik, mint az oroszlán az ó barlangjában, hogy elragadja a szegényt...”. A 90. Zsoltár eléneklését követően Varga László imádkozott a zsarnokságban szenvedőkért szerte a világon, különösen is „hitünk cselédeiért”, az erdélyi keresztyénekért. A II. Korinthus 4-ből olvasott fel válogatott verseket dr. Éltető Lajos református egyháztag, az Egyesült Államokbeli Portland Egyetem professzora, az Anyanyelvi Konferencia vezetőségének tagja: „Annak okáért, mivel, hogy ilyen szolgálatban vagyunk, amint a kegyelmet nyertük, nem csüggedünk el; hanem lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint akik nem járunk ravaszságban, és nem is hamisítjuk meg az Isten Igéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt... Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; tiportatunk, de el nem veszünk... Mivelhogy pedig a hitnek mibennünk is ugyanez a lelke van meg, amint írva van: Hittem és azért szóltam; hiszünk mi is, és azért szólunk.” Az Igéhez Komlós Attila lelkész, a Reformátusok Lapja felelős szerkesztője, az Anyanyelvi Konferencia frissen választott választmányi tagja fűzött magyarázatot, kiemelve a hitben felismert igazság vállalásának és kellő időben való kimondásának történelmi jelentőségét, majd részleteket olvasott fel Tőkés László interjújából. Az igemagyarázat utáni imádságban dr. Galambos Iréneusz alsóőri (Ausztria) római katolikus plébános, az A- nyanyelvi Konferencia védnökségi tagja az egyház oltalmazó erejéért, a nemzeti kisebbségekért, a megbékélésért fordult az Úrhoz. Az istentisztelet a 213. Zsoltár, majd a Himnusz eléneklésével, Varga László áldásmondásával fejeződött be.B Reformátusok Lapja XXXIII., 35., 1989. aug. 27., 1. MBK FELMÉRÉS: RÖVID BESZÁMOLÓ Előszöris megköszönjük annak az 50 személynek, aki válaszolt kérdőívünkre Bős-Nagymaros és Erdély érdekében tett tevékenységükről. Akik felmérésekkel foglalkoznak tudják, hogy következtetést levonni csupán azokról lehet, akik válaszolnak. Ötven személy nem sok, de amint válaszuk bizonyítja, egy kis csoport is elérhet nagy eredményeket, hajói meg van szervezve. A kétoldalas kérdőíven azt kérdeztük, ki mit csinált az elmúlt két évben a Dunagát építésének leállításáért és Erdélyben szenvedő testvéreinkért. A tevékenységek két részre voltak osztva: a) kormányok-politikusok befolyásolása, és b) a közvélemény befolyásolása. Pontokba foglalva a következőket közölhetjük olvasóinkkal: A. Kik válaszoltak? 1. Életkor: 59 év volt az átlag, 28 éves a legfiatalabb, 87 a legidősegbb. A válaszolók 78%-a 47 év felett volt. Kérdezzük: hol vannak a fiatalok? 2. Legtöbben (71%) Magyarországon születtek, 16% az elszakított területeken. Az átlag 35 éve hagyta el Magyarországot. 3. A válaszolók közül negyvenen (80%) végeztek egyetemet, közülük 18 mérnök, 6 orvos, 6 egyetemi tanár, és 10 más értelmiségi. 4. A politikai hovatartozás így oszlott meg: 46% köztársaságpárti (republikánus), 22% független, 15% semmilyen párthoz nem tartozik (ill. nem szavaz), 11% demokrata. B. Mit tett az ötven magyar a két ügyben? Az átlagkép igen erősen tevékenykedő csoportot mutat. Levelek írása, dokumentumok szétosztása, pénzadomány, egyéni és csoportos tüntetéseken való részvétel, beszédek, cikkek angolnyelvű hallgatóságnak-olvasóközönségnek, politikusokkal való találkozások a két ügyben, stb., jellemzi tevékenségüket. Összegezve a fentieket: több ezerre rúg azoknak az akcióknak a száma, amelyekben ez a kis csoport részt vett. Bár nem volt célunk kimutatni, milyen hatással volt az MBK tagjainak tevékenysége Bős- Nagymaros és Erdély ügyében, hiszszük, hogy ez az ötven magyar nagy mértékben hozzájárult a szerény eredményhez, amely a két ügyben mutatkozik. Mindnyájunk köszöneté illeti őket. —BognárBéla ITT-OTT 22. évf. (1989), 4. (113.) szám 31