Itt-Ott, 1988 (21. évfolyam, 1/107-3/109. szám)
1988 / 3. (109.) szám
MAGYAR ÉRTÉKEK — REFORMTÖREKVÉSEK Nemzetközi magyar találkozó: MBK/ITT-OTT, 1988 A Magyar Baráti Közösség augusztus 20 és 27 közt rendezte 17. Magyar Hetét a „Reménység Tavánál” (Lake Hope State Park, Ohio, USA). A konferenciára jelent meg az MBK ITT-OTT folyóiratának 108. száma (21. évfolyam, 2. szám). A záró közgyűlésen Ludányi András, a Közösség jelenlegi gondnoka Görömbei Andrásnak — Csoóri Sándorral és Radnóti Sándorral együtt a tavalyi konferencia magyarországi vendégelőadójának — az 1988. Alföld-ben megjelent mondatait idézte az MBK jellemzésére: „Közös vonásuk a magyarságnak mint szükségnek és értéknek’ a szeretete s az érte való áldozatkészség. Nemcsak szavakban, hanem kemény munkában, pénzben, időben is. A magyarság minőségének javítása, a nemzeti önismeret, a tárgyilagos történelemszemlélet munkálása a céljuk.” Az idei konferenciára — és utána amerikai, kanadai előadókörútra — Magyarországról Csurka Istvánt és Nagy Gáspárt hívta meg az MBK. Velük együtt, felkérésre előadásokat tartottak a Kárpát-medencéből amerikai tnulmányúton, látogatáson résztvevő Ara-Kovács Attila, Berkesi Sándor, Demszky Gábor és Duray Miklós is; népzene műsort adott a székesfehérvári Tilinkó együttes, versmondó programot Dóczy Péter és Lőrinczky Attila. Tavalyelőtt az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem vezetőit, ez évben a londoni Szepsi Csombor Kör vezetőjét: Czigány Lóránt irodalomtörténészt hívta meg a Közösség előadásra és a Kör munkája ismertetésére, a nyugati magyar szigetek egymással való szorosabb kapcsolata érdekében. Két elvi állásfoglalást is megszavaztak a konferencia résztvevői. Az egyik nyilatkozat: üzenet Közép-Európába. „Szolidaritást nyilvánítunk a budapesti március 15-i és június 16-i megemlékezőkkel valamint a június 27-i kisebbségvédőkkel; a prágai, augusztus 21-i függetlenség- és szabadság-követelőkkel; a lengyelországi sztrájkolókkal. Emberségre, demokráciára törekvésüket magunkénak is valljuk, ügyüket ismertetni, támogatni készek vagyunk.” (Az üzenetet az MBK elküldte a budapesti megemlékezések, tüntetések szervezőinek, a Charta 77 vezetőinek és Lech Walesának, valamint a magyar és a világsajtónak.) A másik nyilatkozat az 1956-os magyar forradalom alatt kifejlesztett népakarat függetlenség-, szabaság- és demokráciakövetelései alapján állva megerősíti annak a levélnek a tartalmát, amelyet az MBK tanácsa Grósz Károlynak, a Magyar Népköztársaság miniszterelnökének nyújtott át New Yorkban, 1988. július 24- én. E levél kimondja, hogy vannak olyan „pártpolitikán felüli magyar érdekek”, amelyek képviseletében a magyarság „állandó szerepünkre számíthat nemzetközi fórumokon”, mert „a nyugati közvélemény alakításában nekünk is van befolyásunk és közösségi kötelességünk.” Ilyen magyar érdek a magyar népesség gyarapodása, a magyar kisebbségek védelme („a kisebbségi kérdés nem belügy, nem külügy — hanem közügy!”), a demokrácia, a pluralizmus, a szabadságjogok biztosítása („A párt és az állam egymástól való elválasztása ugyanolyan szükséges és fontos ehhez, mint a múltban az egyház és az állam szétválasztása volt”), a környezeti károkkal fenyegető Bős-Nagymaros erőmű ügyének felülvizsgálása, a volt politikai foglyok teljes erkölcsi és anyagi rehabilitálása és a nyugati szórványmagyarság támogatása. Augusztus 20-án, szombaton este Faludy György költő meleg hangú köszöntőjével nyílt meg a konferencia. Az előadássorozat első napján, 21-én a világ számos országából és Amerika szinte minden államából érkezett mintegy 250 résztvevő Király Béla előadását hallgatta meg a Szent István-i koncepció történelmi jelentőségéről. Duray Miklós a csehszlovákiai magyar kisebbség elleni történelmi és ma is fokozódó erőszakosságú beolvasztó politika tényeit ismertette. Nagy Gáspár, a híressé vált „N.I.” és „A fiú naplójából” c. versek modem és bátor lírikusa szerzői estje keretében legújabb verseiből olvasott fel. Másnap, 22-én két előadás is foglalkozott Bibó Istvánnal. (Az MBK is gondozza Bibó válogatott tanulmányainak angolra fordított, előreláthatólag jövő évi megjelentetését.) Nagy Károly tanulmánya Bibó István harmadik útját vázolta: mit jelentett az Bibónak, mit a vele szemben álló hatalmaknak, és mit alkalmaznak abból a mai magyarországi reformerek. Püski Sándor az 1956-os forradalom leverése után Bibó által is szerkesztett és aláírt „Kibontakozási nyilatkozat” keletkezéstörténetét ismertette a résztvevő tanú hitelességével. E napon hangzott el Czigány Lóránt tudományos alaposságú és eredeti gondolkodású előadása is az ezredforduló kelet—nyugati antinómiáiról. Este Dóczy Péter és Lőrinczky Attila versmúsorát és a Tilinkó együttes népzene programját hallgatták meg a résztvevők, amit Magyar Kálmán vezetésével táncház követett. 23- án Csikós György olvasott fel visszaemlékezéseiből a Szovjetunió börtöneiben és táboraiban megélt testi-lelki kínokról. A magyar tömbök és szigetek közt összekötő szerepet is vállaló színvonalas fórum: a Nyugati Magyarság c. Montreal-i újság munkájáról, valamint a megmaradásához szükséges támogatásról hallottak ismertetést, kérést és felhívást Megyeri Györgytől az ülésszak résztvevői ezután. Hámos László vezetésével kerekasztal beszélgetés során Ara- Kovács Attila, Duray Miklós és Hámos László részletesen elemezte a magyar kisebbségek helyzetét és kilátásait, valamint a Nyugat magyarságának fontos segítő szerepét. A napot Faludy György szerzői estje zárta be, a közönség lelkes együttérzéssel üdvözölte az erőszak poklaiban is művészi szintre emelkedett költő emberséges-elkötelezettségű verseit. 24- én Nagy Gáspár a Bethlen Alapítvány létrejöttének nehéz körülményeiről, a magyarság jövőjét szolgáló céljairól és történelmi fontosságú munkásságáról beszélt, úgyis mint az Alapítvány titkára. Czigány Lóránt a londoni Szepsi Csombor kör 1965 óta végzett színvonalas irodalmi műsorszervező és könyvkiadó tevékenységéről tájékoztatott. Molnár Ágoston az American Hungarian Foundation New Brunswickon épülő Heritage Center-érői adott ismertetőt, Krizsán Árpád és Steinbach Tamás szerkesztők az európai ifjúsági lap, a Mo4 (TT-0TT 21. évf. (1988), 3. (109.) szám