Itt-Ott, 1988 (21. évfolyam, 1/107-3/109. szám)

1988 / 3. (109.) szám

MAGYAR ÉRTÉKEK — REFORMTÖREKVÉSEK Nemzetközi magyar találkozó: MBK/ITT-OTT, 1988 A Magyar Baráti Közösség augusztus 20 és 27 közt rendezte 17. Magyar Hetét a „Reménység Tavánál” (Lake Hope State Park, Ohio, USA). A konferenciára jelent meg az MBK ITT-OTT folyóiratának 108. száma (21. évfolyam, 2. szám). A záró közgyűlésen Ludányi András, a Közösség jelenlegi gondnoka Gö­­römbei Andrásnak — Csoóri Sándorral és Radnóti Sándorral együtt a tavalyi konferencia magyarországi vendég­előadójának — az 1988. Alföld-ben meg­jelent mondatait idézte az MBK jellemzé­sére: „Közös vonásuk a magyarságnak mint szükségnek és értéknek’ a szeretete s az érte való áldozatkészség. Nemcsak szavakban, hanem kemény munkában, pénzben, időben is. A magyarság mi­nőségének javítása, a nemzeti önismeret, a tárgyilagos történelemszemlélet munká­­lása a céljuk.” Az idei konferenciára — és utána a­­merikai, kanadai előadókörútra — Ma­gyarországról Csurka Istvánt és Nagy Gáspárt hívta meg az MBK. Velük együtt, felkérésre előadásokat tartottak a Kárpát-medencéből amerikai tnulmány­­úton, látogatáson résztvevő Ara-Kovács Attila, Berkesi Sándor, Demszky Gábor és Duray Miklós is; népzene műsort adott a székesfehérvári Tilinkó együttes, vers­mondó programot Dóczy Péter és Lőrinczky Attila. Tavalyelőtt az Európai Magyar Pro­testáns Szabadegyetem vezetőit, ez évben a londoni Szepsi Csombor Kör vezetőjét: Czigány Lóránt irodalomtörténészt hívta meg a Közösség előadásra és a Kör mun­kája ismertetésére, a nyugati magyar szigetek egymással való szorosabb kap­csolata érdekében. Két elvi állásfoglalást is megszavaz­tak a konferencia résztvevői. Az egyik nyilatkozat: üzenet Közép-Európába. „Szolidaritást nyilvánítunk a budapesti március 15-i és június 16-i megemléke­­zőkkel valamint a június 27-i kisebbség­védőkkel; a prágai, augusztus 21-i függetlenség- és szabadság-követelőkkel; a lengyelországi sztrájkolókkal. Ember­ségre, demokráciára törekvésüket ma­gunkénak is valljuk, ügyüket ismertetni, támogatni készek vagyunk.” (Az üzenetet az MBK elküldte a budapesti megemlé­kezések, tüntetések szervezőinek, a Char­ta 77 vezetőinek és Lech Walesának, va­lamint a magyar és a világsajtónak.) A másik nyilatkozat az 1956-os magyar for­radalom alatt kifejlesztett népakarat függetlenség-, szabaság- és demokrácia­követelései alapján állva megerősíti an­nak a levélnek a tartalmát, amelyet az MBK tanácsa Grósz Károlynak, a Ma­gyar Népköztársaság miniszterelnökének nyújtott át New Yorkban, 1988. július 24- én. E levél kimondja, hogy vannak olyan „pártpolitikán felüli magyar érdekek”, a­­melyek képviseletében a magyarság „állandó szerepünkre számíthat nem­zetközi fórumokon”, mert „a nyugati közvélemény alakításában nekünk is van befolyásunk és közösségi köteles­ségünk.” Ilyen magyar érdek a magyar népesség gyarapodása, a magyar kisebb­ségek védelme („a kisebbségi kérdés nem belügy, nem külügy — hanem közügy!”), a demokrácia, a pluralizmus, a szabad­ságjogok biztosítása („A párt és az állam egymástól való elválasztása ugyanolyan szükséges és fontos ehhez, mint a múlt­ban az egyház és az állam szétválasztása volt”), a környezeti károkkal fenyegető Bős-Nagymaros erőmű ügyének felül­vizsgálása, a volt politikai foglyok teljes erkölcsi és anyagi rehabilitálása és a nyu­gati szórványmagyarság támogatása. Augusztus 20-án, szombaton este Fa­­ludy György költő meleg hangú köszön­tőjével nyílt meg a konferencia. Az előadássorozat első napján, 21-én a világ számos országából és Amerika szinte minden államából érkezett mintegy 250 résztvevő Király Béla előadását hall­gatta meg a Szent István-i koncepció történelmi jelentőségéről. Duray Miklós a csehszlovákiai magyar kisebbség elleni történelmi és ma is fokozódó erősza­­kosságú beolvasztó politika tényeit is­mertette. Nagy Gáspár, a híressé vált „N.I.” és „A fiú naplójából” c. versek modem és bátor lírikusa szerzői estje ke­retében legújabb verseiből olvasott fel. Másnap, 22-én két előadás is foglal­kozott Bibó Istvánnal. (Az MBK is gon­dozza Bibó válogatott tanulmányainak angolra fordított, előreláthatólag jövő évi megjelentetését.) Nagy Károly tanul­mánya Bibó István harmadik útját vázolta: mit jelentett az Bibónak, mit a vele szemben álló hatalmaknak, és mit al­kalmaznak abból a mai magyarországi re­formerek. Püski Sándor az 1956-os forra­dalom leverése után Bibó által is szer­kesztett és aláírt „Kibontakozási nyilat­kozat” keletkezéstörténetét ismertette a résztvevő tanú hitelességével. E napon hangzott el Czigány Lóránt tudományos alaposságú és eredeti gondolkodású elő­adása is az ezredforduló kelet—nyugati antinómiáiról. Este Dóczy Péter és Lő­rinczky Attila versmúsorát és a Tilinkó együttes népzene programját hallgatták meg a résztvevők, amit Magyar Kálmán vezetésével táncház követett. 23- án Csikós György olvasott fel visszaemlékezéseiből a Szovjetunió bör­töneiben és táboraiban megélt testi-lelki kínokról. A magyar tömbök és szigetek közt összekötő szerepet is vállaló szín­vonalas fórum: a Nyugati Magyarság c. Montreal-i újság munkájáról, valamint a megmaradásához szükséges támogatásról hallottak ismertetést, kérést és felhívást Megyeri Györgytől az ülésszak résztve­vői ezután. Hámos László vezetésével kerekasztal beszélgetés során Ara- Kovács Attila, Duray Miklós és Hámos László részletesen elemezte a magyar ki­sebbségek helyzetét és kilátásait, vala­mint a Nyugat magyarságának fontos segítő szerepét. A napot Faludy György szerzői estje zárta be, a közönség lelkes együttérzéssel üdvözölte az erőszak pok­laiban is művészi szintre emelkedett költő emberséges-elkötelezettségű verseit. 24- én Nagy Gáspár a Bethlen Ala­pítvány létrejöttének nehéz körülménye­iről, a magyarság jövőjét szolgáló cél­jairól és történelmi fontosságú mun­kásságáról beszélt, úgyis mint az Ala­pítvány titkára. Czigány Lóránt a londoni Szepsi Csombor kör 1965 óta végzett színvonalas irodalmi műsorszervező és könyvkiadó tevékenységéről tájékozta­tott. Molnár Ágoston az American Hun­garian Foundation New Brunswickon épülő Heritage Center-érői adott ismerte­tőt, Krizsán Árpád és Steinbach Tamás szerkesztők az európai ifjúsági lap, a Mo­4 (TT-0TT 21. évf. (1988), 3. (109.) szám

Next

/
Thumbnails
Contents