Itt-Ott, 1988 (21. évfolyam, 1/107-3/109. szám)
1988 / 2. (108.) szám
Ivóvíz, talajvíz, higiénia A dunakiliti tározó hatását a szerző egyértelműen rossznak tartja, pedig az említett “hosszú életű mérgező vegyianyagok és nehézfémek” nem a tározás velejárói. Ha a Dunába eresztett szennyvizeket kellően tisztítják, ilyenek eleve nem érkezhetnek a tározóba és ezért nem is ülepedhetnek ki (ahogy ezt az osztrák vízlépcsőknél, főleg Altenworthnál leülepedett hordalék elemzései mutatják is). Az a feltevés, hogy ilyen vegyi anyagok a tározó miatt a teljes felszínalatti vízkészletet elszennyezhetik, elképzelhetetlen, márcsak a természetes szűrés következtében is. A talajvízszintsüllyedés általánosítása és mértékének nagysága a Szigetközben tévedés. Az előzőekben említett vízpótló rendszer ugyanis kb. negyedére csökkenti az enélkül előálló talajvízszintsüllyedést. A rendszer működőképességét laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokkal igazolták. Bizonyos határok között tehát lehetséges a mezőgadaság számára a talajvízszint szabályozása. így nem marad “talajvíz nélkül ” a “15.000 hektárnyi” terület. Mellesleg azt sem árt hangsúlyozni, hogy a talajvíz a Szigetköz tetemes részén a múltban sem táplálta a mezőgazdaságilag fontos fedőréteget, mert megmaradt a mélyebb kavicsrétegekben. A csúcsrajáratást illetően az 1960-as években a Tiszán folytak kiterjedt vizsgálatok. Egyes hatásokat illetően ilyenek napjainkban is folynak a dunai vízlépcsőkkel közvetlen kapcsolatban. Ezek eredményeként a csúcsüzemet esetleg előírt határok között kell korlátozni (pl. télen, jégtakaró idején). A parti szűrésű kutakkal kapcsolatos aggodalmak feloldására ugyancsak vizsgálatok folynak. A hordalékleülepedéssel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a leülepedett hordalék jó része éppen a csúcsüzemi hullám hatására újra lebegésbe fog kerülni, amit számítógépes vizsgálatok igazolnak. Valószínű, hogy a kutak vizének minőségét a háttér felől több veszedelem fenyegetheti, mint a Duna felől. Nagymaros csak a kezdet? Hazánk vízgadálkodási keretterve valóban két további dunai magyar vízerőművet javasol. Műszaki-gazdaságossági (hatékonysági) elemzések mutathatják ki, hogy környezetkímélő megoldásuk mennyiben gazdaságos. Az európai folyók példája azonban azt mutatja, hogy pl. további nukleáris erőművekkel együtt érdemes a gondolattal foglalkozni, figyelembe véve majd Nagymaros építésének tapasztalatait is. Alternatív megoldások Lehet, hogy a WWF/IUCN rövidítéssel jelölt és általam sajnálatosan nem ismert környezetvédelmi szakcsoport véleménye (másutt terve?) figyelemre méltó. Félek, hogy ők is csak az érem egyik oldalát tekintették. Egyébként a csúcsüzem szabályainak kialakítása még soronkövetkező feladat, amely újdonságokkal is szolgálhat. 25
