Itt-Ott, 1988 (21. évfolyam, 1/107-3/109. szám)
1988 / 2. (108.) szám
Kinek az érdeke? Az alternatív megoldás előnyeként említi a szerző, hogy “a szlovákiai mezőgazdaság sem szenvedné el a korábban részletezett károkat”. Károk részletezését viszont a cikkben nem találtam. Valójában a járulékos beruházások révén ilyen nem is állhat elő és ezért nem értem, mit is gondol a szerző. *** Az “Adalékok a Duna védelmében” c. kiegészítésben adott válaszokból csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy a 28. old. utolsó bekezdésében említett nyilatkozat hazai újságírói tévedés, amelyet a 33. oldalon tulajdonképpen maga a szerző helyre is tesz. A dunai vízlépcsők hatásterületén a szennyvíztisztítás elsőbbséget élvez. A 31. oldalon baloldalt tett tömör kijelentésnek az előzőekben ismertetettek alapján nem helytállóak ebben a formában és enyhén szólva is rendkívül merészek. *** A vitát lehetne tovább is folytatni, és sok részletkérdésre kitérni. Ez azonban már más, többnyire szakmai fórumokra való. Befejezésül felmerül azonban a kérdés, hogy a Magyar Környezetvédelmi Alapnak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökéhez intézett, a 33. oldalon közölt 1988. január 22-i levele, amely az előzőek szerint részben félreértéseken vagy elavult adatokon alapul, igazolt eljárása-e azoknak, akik igazán féltik a Dunát. Az olvasók közül azok, akik fáradságot nem kímélve elolvassák ezt a hozzászólást, valószínűleg ugyanígy felteszik majd ugyanezt a kérdést. [Dr. Starosolszky Ödön Vásárhelyi és Eötvös díjas mérnök, a budapesti Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Hidraulikai Intézetének igazgatója, a Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség (DELFT) alelnöke, a Meterológiai Világszervezet (Genf) Hidrológiai Bizottságának elnöke, a Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam tanára.] 26
