Itt-Ott, 1988 (21. évfolyam, 1/107-3/109. szám)
1988 / 2. (108.) szám
pedig megfelelő lehetőséget biztosítottak azoknak a fiataloknak, akik elégedetlenek voltak a rendszer hivatalos politikájával. Ezek közül az új alakulatok közül a legnagyobb jelentőségre az 1925. április 2-án megalakult Bartha Miklós Társaság tett szert. A húszas évek végétől Karácsony Sándor és az általa irányított diáklapok, a Diákvilág és Az Erő is egyre nagyobb hatást váltottak ki elsősorban Tiszántúl református gimnáziumainak tanulói körében. Ebben az időszakban bontakozott ki a szegedi egyetemisták agrársettlement mozgalma, mely szorosan kapcsolódott a Buday György által vezetett szegedi Bethlen Gábor Kör tevékenységéhez, illetve a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma munkájához. A harmincas évek első felében a magyar egyetemi hallgatók tevékenységére hatással volt a felvidéki magyar értelmiségi fiatalok Sarló mozgalma, az évtized második felében pedig az Országos Ifjúsági Bizottság is. Természetesen abban a folyamatban, amely a Márciusi Front meghirdetéséhez vezetett, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a változást sem, amely a rendszer hivatalos ifjúsági szervezetében, a Turul Szövetségen belül bekövetkezett. A szövetség tevékenységével elégedetlenkedő turulisták ugyanis a harmincas évek közepétől számon kérték a Turul magyar és nemzeti jellegét s az évek során devalválódott, kiüresedett jelszavaiknak szerették volna visszaadni az igazi tartalmukat. A harmincas évek elejétől a turulisták mozgalmaira hatást gyakorolt Bajcsy-Zsilinszki Endre is. Fellépésének a gazdasági válság hatására kibontakozó földmunkás és szegényparaszti megmozdulások és a birtokos parasztság növekvő politikai aktivitása adtak súlyt. Pártja, a Nemzeti Radikális Párt mozgósította a parasztság haladó rétegét s egyben bátorította a Turullal szembenálló egyetemi hallgatókat is. A Márciusi Front közvetlen előzményeként a Turul XVIII. — 1936 novemberében megrendezett — Követtáborát, a budapesti Egyetemi Kör 1937 februári vitáját a diákmunka-szolgálat kérdéséről, valamint az ebben az időben zajló pécsi bányász sztrájk támogatását kell kiemelni. Az Országos Követtáboron Kovács Imre és a debreceni egyetemi küldöttek a közös fellépés szükségességében is megállapodtak. Természetesen az 1937 márciusában meghirdetett mozgalom szempontjából kedvezően játszott közre az a történelmi véletlen is, hogy a Darányi Kálmán miniszterelnök megbuktatására irányuló ún. MOVE-puccs, melyet a kormánypárt jobboldali tagjai szerettek volna végrehajtani, alig öt nappal a 12 pont meghirdetése előtt lelepleződött. A kudarc okozta vákumot és az így kialakult jobb- és szélsőjobboldal ellenes politikai konstellációt pedig jól hasznosították a Márciusi Front létrehozását kezdeményező fiatal értelmiségiek. Az eddig felsoroltak és egyéb más tényezők mellett a Márciusi Front színrelépésében és egész tevékenységében a két világháború közötti Magyarország legjelentősebb ellenzéki, legális mozgalma, a népi mozgalom és az illegális kommunista mozgalomhoz csatlakozott fiatal értelmiségiek egy része játszott meghatározó szerepet. A népi mozgalom jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fiatal értelmiség és az egyetemi hallgatók egy része eltávolodott a keresztény-nemzeti kurzus ideológiai-politikai rendszerétől. E folyamatban fontos szerepet játszottak azok a szociográfiai alkotások, amelyek valósághűen tárták fel az egykori magyar helyzetet és mind egyértelműbben tiltakoztak a fennálló társadalmi, gazdasági rend ellen. Szerepük megítélésénél világosan kell látni azt is, hogy a húszas évek végétől, a népi mozgalom kibontakozásával párhuzamosan a hazai progresszív ellenzéki erők körében új súlypont jött létre. A népi mozgalom fellépéséig ugyanis — a rendszerrel való szembenállásban és kommunista-ellenességben egységes liberális-demokratikus, polgári-radikális irányzatok súlyához és fontosságához viszonyítva nem fordítottak megfelelő figyelmet az ország lakosságának egyharmada, a kis- és törpebirtokosok és az agrámincstelenek problémái iránt. A népi mozgalom viszont éppen az agrárnépesség nyomorúságos helyzetéből kísérelte meg a kivezető út megtalálását. A népi mozgalom ugyanis anélkül, hogy gyengítette, megosztotta vagy akadá14
