Itt-Ott, 1988 (21. évfolyam, 1/107-3/109. szám)

1988 / 2. (108.) szám

lyozta volna a munkásság, a szociáldemokrácia vagy a hazai polgárság mozgalmát, szerveződését, az addig képviselet nélkül tengődő, társadalomalatti helyzetben élő agrámincstelenek számára szerette volna visszahódítani az országot. A tarthatatlan helyzetből történő elmozdulás érdekében — a népi írók — még a hatalommal való együttes fellépés lehetőségét sem zárták ki tevékenységükből s így, ha átmenetileg is, de a hatalom csábításának bűvöletébe estek. Ennek eredményeként hirdették meg az Új Szellemi Frontot. Az írók és Gömbös Gyula 1935. április 16-i találkozója azonban világossá tette számukra, hogy a rendszernek nem áll szándékában a népiek társadalmi reformelképzeléseinek megvalósítása. Ez a kudarc fontos feltétel volt a népi írók hatalomhoz fűződő illúziójának szertefoszlásához, másrészről pedig a kommunistákkal már addig is meglévő kapcsolataik kiszélesítéséhez és önálló cselekvési készségük egyértelműbbé válásához.

A Márciusi Front létrejöttében és egész tevékenységében a népiek mellett, mint említettük, fontos szerepet játszottak azok a kommunisták, akik a magyar valóság ismeretében, a maguk felismerte helyzetnek megfelelően cselekedtek. Tehát nincs arról szó, hogy a hazai kommunista mozgalom egésze a Márciusi Front követeléseinek megvalósításáért és gyakorlati tevékenysége sikeréért fejtette volna ki elméleti-gyakorlati politikai munkáját, hanem csak arról, hogy Budapesten a Donáth Ferenc - Haraszti Sándor köré csoportosult kommunisták, Debrecenben pedig a Zöld Sándor által létrehozott baloldali értelmiségi-ifjúsági csoport volt az, amely a mozgalom egész fejlődéstörténetében fontos szerepet játszott. A Márciusi Front létrejötte és a mozgalom egész tevékenysége tehát a magyarság igazi érdekeit felismerni s azt képviselni is tudó népi írók, valamint a kommunista értelmiségiek egy részének egymásra találásának az eredménye volt. A közös fellépést, a személyes ismeretség és nem egy esetben barátság mellett, az ország kül- és belpolitikai helyzetének, valamint a nép sorsának és jövőjének azonos értékelése, illetve a fenyegetettségből kivezető út egyező, hasonló megítélése tette lehetővé.

Mint ismeretes, a mozgalom programját, pontosabban követeléseit 12 pontban foglalták össze. Ez a program az ország demokratizálását tűzte ki célul s az általános szabadságjogok gyakorlásának biztosítása mellett, az 500 kát. holdon felüli birtokok kisajátítását, a bank- és az ipari tőke országvezető uralmának megszüntetését követelte. A 12. pont pedig — a Duna-völgyi öncélúság jegyében — az ott élő népek önrendelkezési jogán alapuló szabad döntésétől tette volna függővé, hogy mely országkeretben szerettek volna élni. A 12 pont szerzősége pontosan ma már aligha tisztázható. Ezeket a követeléseket a népi írók számos esetben megfogalmazták, de a Zöld Sándor vezette debreceni, baloldali értelmiségi ifjúsági csoport is teljesen hasonló határozati javaslattal lépett fel egy évvel korábban, az 1936 márciusában megrendezett második Debreceni Diétán.

A Márciusi Front 12 pontját a budapesti Egyetemi Kör vezetősége és a hozzájuk szorosan kapcsolódó értelmiségi fiatalok készítették. Közülük Donáth Ferencet és Kovács Imrét külön is ki kell emelni. E programban kifejezésre jutott, hogy a haza és a haladás legfontosabb összefüggéseit a népiek és a kommunisták ekkor lényegében azonosan ítélték meg. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1937. március 15-én a népi írók — Féja Géza, Illyés Gyula, Nagy Lajos, Szabó Lőrinc, Zilahy Lajos stb. — lényegében egyetértettek az elkészített 12 ponttal, és Féja, Zilahy személyében vállalkoztak annak nyilvánosságra hozatalára is. Kovács Imre pedig ekkor még egyetemi hallgatóként és népi íróként egyszerre s együtt volt jelen a mozgalomban. A korabeli sajtó, a mozgalom zászlóbontásával kapcsolatban pártállásától függően fogalmazta meg értékítéletét. Egy átmeneti kábultság után a szélsőjobboldal, melyet a népek önrendelkezési jogán alapuló Dunakönfederáció gondolata, azaz a 12. pont érintette a legérzékenyebben, heves ellentámadásba kezdett. A támadás kivédése érdekében Donáth Ferenc arra kérte a debrecenieket, hogy egyesületeik csatlakozásának nyilvános bejelentésével akadályozzák meg a szélsőjobboldal denunciálását. A debreceni Werbőczi Bajtársi Egyesület, és a debreceni Egyetemi Kör csatlakozó nyi15