Itt-Ott, 1988 (21. évfolyam, 1/107-3/109. szám)
1988 / 1. (107.) szám
KÖNYVEK Király Béla. Honvédségből - Néphadsereg; Személyes Visszaemlékezések (1944-1956). Párizs - New Brunswick: A magyar füzetek és a Magyar Öregdiákok Szövetségének kiadványa, 1986. 5-322 oldal. Király Béla könyve ismertetésére két helyről kaptam inspirációt: elsősorban, hogy az ITT-OTT fiatalabb nemzedékeinek szól a jelen szám, és másodsorban, mert alkalmat ad reflektálni olyan eseményekre, amelyek saját ifjtíkori életemet is meghatározták és befolyásolták. A Honvédségből - Néphadsereg c. könyv ideális közvetítő szerepet játszhat az elkövetkező generációk magyarságtudat formálásában is. Miért? Mert bár nem "ifjűsági" a mondanivalója, mégis tígy van előadva, hogy minden generáció meríthet belőle. Egyszerű, direkt, elbeszélő stílusával meggyőző erővel hat az olvasóra. Egy izgalmas, inkább egy érdekfeszítő regényhez hasonlítható és nem a szokványos államférfiűi emlékiratokra. Olyan mű, amit szívesen olvas az ember, mert nincs benne póz, vagy nagyzolás, hanem tígy mondja el a tudnivalókat, amint azok egy szemtanú tudatában lettek rögzítve. Mielőtt az önéletrajz érdekesebb mozzanatait ismertetnénk, szintén említést érdemel a könyv strukturális felépítése, azaz a mondanivaló hatásos tálalása és alátámasztása. Bár nagyjában kronológiai sorrendben halad az expozíció, mégsem pedantikusan az. Történelmi események vagy egyének ismertetése kapcsán, hatásosan alkalmazza az író a "flashback" élethű módszerét. Például Szombathelyi Ferenc-re így emlékezik vissza annak kapcsán, hogy 1946-ban tanúvallomásra megy a népbíróság elé egy másik volt tiszttársáért. Ez egyben alkalmat ad arra, hogy tisztázza és ismertesse saját meggyőződését a hábortí kimenetelét illetően, amely Szombathelyi tanulmányával egybecsengett (azaz, A maritim hatalmak hadművészetével). Ezt a módszert kiegészíti jegyzetekkel (ahol igazán szükséges, a fejezetek végén). A mondanivalót szintén kiegészíti térképekkel, képekkel, egy részletes névmutatóval (a fontosabb kortársakat illetően), egy bibliográfiával Király Béla publikációiról, és egy rövid önéletrajzzal, amely az 1944 előtti és 1956 utáni személyes adatokat is rögzíti. Király Béla visszaemlékezése — azaz tanúvallomása — a Második Világhábortítól az 1956-os Magyar Forradalom-ig terjedő korszakot tárgyalja. Itt nincs hely arra, hogy ezeket érdemileg bemutassuk. Csak egy-két példát ragadunk ki, amely alapján a könyv hangulatát is jobban tudjuk érzékeltetni. Ilyen például az elmélkedése, amely a könyv kezdetén a hűséggel foglalkozik. Hűség kinek, minek, miért?? Beszámol arról a hangulatról, ami a magyar hadseregben uralkodott Horthy kiugrási kísérletekor (lásd 18-26 oldalakat). Sokan a hivatásos tisztek között megszegték esküjüket Horthy-nak, az akkori legális kormánynak, és ezáltal hozzájárultak az átálási kísérlet meghiúsításához. Sokan sajnos elszánták magukat "... hogy Heszlényi vezetésével a német-nyilas táborban az utolsó magyar emberig folytatják Hitler hábortíját." (25. o.) Amint Király megjegyzi: "Sok víz folyt le azóta a Dunán és sok vita zajlott le erről a kérdésről. Majdnem minden nyilasokat kiszolgáló volt tiszt ahhoz a tetszetős érvhez folyamodik, hogy 'nem illik a magyar természethez a szövetségesek hátbasztírása.' De ezzel elhallgatják azt, hogy 1944 márciusában Hitler elmozdította a magyar kormányt, megszállta az országot és uralma alatt tartotta azt. 1944 márciusa óta a hitleri Németország nem szövetségesünk, hanem gyarmati elnyomónk volt. Ellenük minden fegyveres felkelés indokolt lett volna, mert egykori szövetségesünk, Hitler döfött bennünket hátba. 49
