Itt-Ott, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 4. (106.) szám
A világ egyik legtekintélyesebb környezetvédelmi szakcsoportjának, a WWF|lUCN- nek a véleménye szerint a fent vázolt alternativ megoldás egy lépés lenne a helyes irányban. Szerintük a bősi erőmű folyamatos járatása mellett az is szükséges, hogy a mai Duna-mederben a jelenleg vízmennyiségnek legalább 30 százaléka maradjon meg. így az "üzemvízcsatomába évi átlagban csak 1,400 köbméter víz folyna másodpercenként. Ez a megoldás feláldozna további 800 GWh villamosenergiát évente (az össztermelés 2,100 GWh-ra csökkenne), de ennek fejében megmenekülne a csehszlovákiai lakosság a környezeti és egészségügyi károk nagyrészétől. A WWF|IUCN terv elfogadása esetén Magyarország kiadásai jelentősen csökkennének, de azon az alapon, hogy a Duna vize a határszakaszon közös tulajdon, még mindig igényt tarthatna a termelt áram mondjuk 33 százalékára. így a határt jelentő Duna sem változna egy kavicsmező közepén pangd pocsolyává, s végeredményben az ország energiakészlete is emelkedne, mert az osztrák-magyar szerződés feltételei miatt előálló téli 400 GWh energiahiány helyett ebben az esetben évi 700 GWh energiát kapna az ország, mégpedig nem 2015-ben, hanem azonnal. Az oldalcsatornapedigalkalmassá tenné a Gönyű-Pozsony Duna-szakasz hajózását Duna-tengerjárd hajók számára, amelyek számára Gönyű és Budapest között az év nagy részében ma is elegendő vízmélység áll rendelkezésre. így teljesülne Husák elnök régi vágya, hogy Pozsony "tengeri kikötő" legyen, és ne kelljen az ámít Budapesten átrakodni. KINEK MI AZ ÉRDEKE? Ausztriának a következő okokból lehetne előnyös a WFF|lUCN által javasolt megoldás: egyrészt így Ausztria elkerülheti az "ökológiai imperializmus" vádját. Másrészt az energiaprobléma 20 éves elnapolása helyett Ausztria most keresheti a hosszú távú megoldást, amikor még sokkal több a választási lehetőség. Ezáltal Ausztria azt is elkerülhetné, hogy átmeneti használatra költséges transzformátor-telepeket, s áramvezetékeket építsen. Harmadrészt azért is érdeke lenne Ausztriának egy ilyen alternatív megoldás, mert a felszabaduló tőkét, s munkaerőt olyan osztrák-magyar közös vállalkozásba fektethetné, mely természetszerűleg csúcsra járatható, nem veszélyezteti a környezetet, s több áramot termel majd, mint amit a tervezett GNV adott volna. Ilyen energiaforrás lenne a földgázzal működő turbinaerőmfí vagy a mezőgazdasági s egyéb melléktermékekre alapozott (metán, gasohol, stb.) energiaipar. Egy ilyen megoldás az osztrák bankoknak és tervezőirodáknak is előnyére válna, elvégre kölcsönre is, tervezési munkára is szükség lenne, mégpedig nagy mértékben. A fenti alternativ megoldás Csehszlovákia érdekeit is szolgálná, mert a folyamatos üzemeltetés révén megemelkedne a bősi erőmű hatásfoka és mert a dunamederbeni magasabb vízszint miatt a szlovákiai mezőgazdaság sem szenvedné el a korábban részletezett károkat. Az is előnyére lenne Csehszlovákiának, hogy a Nyitra, Garam, Vág és Ipoly folyókat nem duzzasztaná fel a nagymarosi erőmű, s így nem lenne szükség új szennyvíztisztító üzemek építésére. Végül kotrással, s a bősi duzzasztás révén Pozsony elérhetővé vállhatna a nagyobb tengeri hajók számára is. A magyar nép érdeke a GNV-t illetően túllép az energiatermelés, ivóvízkészlet, egészségügy és ökológia szempontjain. Az atomjaira esett, "kaparj kurta neked is lesz" 21 TT
