Itt-Ott, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 4. (106.) szám
felduzzasztása azonban lényeges változásokat idéz majd elő. A folyd sebessége a mostani másodpercenkénti 1.2 méterről 0. 3 méterre csökken. Ez a sebesség már nem elegendő a szíírőfeliilet tisztántartásához. A finom szemcsék lerakódnak, s az így bekövetkező iszaposodás miatt a mederfenéken drámaian csökken az oxigéntartalom. Ez károsítja a nagyon fontos szerepet játszó biológiai réteget, másrészt az oxigéntartalom csökkenésével egyre több vas és mangán oldódik be a vízbe. A szükséges tisztítóberendezések ára a kutak építési költségének sokszorosa. Hasonló történt a Vaskapui vízerőműnél, ahol a bekövetkezett iszaposodás évente 10 százalékkal csökkentette Belgrád parti szűrésű ktítjainak hozamát a Száva mentén, és a víz minősége is romlott. Ezek a jelenségek jól ismertek az osztrák Duna-szakaszon épített ottensheimi duzzasztógát esetében is. NAGYMAROS CSAK A KEZDET? Az Osztrák Dunai Erőművek RT. (DoKW) bejelentése szerint Magyarország további vízlépcsőket tervez Adonynál és Fajsznál. Mindkét erőmű évi 775 GWh-t termelne, tehát az ország jelenlegi fogyasztásának 1. 5 százalékát. Ennek áraként több méter magas gátat kell építeni a síkságon, a folyó 200 kilóméteres síkvidéki szakaszán, és többek között a főváros teljes lakosságát ellátó parti szűrésű kutakra lenne káros hatással duzzasztás. A DoKW Vállalat, mint a nagymarosi erőmű fővállalkozója, ezekre az erőművekre is ajánlatot tett. A DoKW volt ugyanakkor az a cég, amelynek az adatait a bíróság Ausztriában viszszautasította a hamburgi vízerőmű ügyének tárgyalásakor, megállapítva, hogy azok légbőlkapottak, s nélkülöznek minden tudományos alapot. A DoKW Vállalat Romániával is felvette a kapcsolatot a Nikopoli vízerőmű építését illetően. A francia "Le Courier de Pays de l'East" arról is tájékoztat, hogy mivel a Szovjetunióban a Dnyeper vízellátottsága rohamosan csökken, s ezért a folyótorkolatba felhűzódik a sós víz — amely óriási károkat okoz a mezőgazdaságnak és az állatvilágnak — , ezért egy 80 négyzetkilóméteres tározó építését határozták el. Ennek a tározónak a táplálására a Duna vizét használnák, egy 250 kilóméteres csatornán keresztül. Nem kétséges, hogy ez a vízveszteség jelentős változásokat eredményez majd a Duna torkolatvidékének ökológiai egyensülyában. ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK Több érv szól a bősi erőmű "csűcsrajáratása" ellen: folyamatos üzemeltetés esetén évi 300 GWh-val emelkedne az energiatermelés, mert elmaradnának az erőmű "felfuttatása" és leállítása miatti veszteségek. Mint a korábbi ismertetésből kitűnik, a cstícsrajáratás eredményezte árhullám csökkentése miatt van elengedhetetlenül szükség a nagymarosi vízerőműre. Végül figyelembe véve azt is, hogy a bősi építkezések már nagyban folynak, míg a nagymarosiak még nem kezdődtek el, helyes áthidaló javaslatnak tűnik, hogy a bősi erőmű működjön folyamatosan, a nagymarosi pedig ne épüljön meg. Ebben az esetben az össztermelés 3. 600 GWh-ra csökkenne ugyan, de a 700 GWh árán megtakarítható lenne a teljes osztrák befektetés és a magyar befektetés jelentős része. Ha mégis szükség lenne a villamosenergiára, a 700 GWh-t a megtakarított összeg töredékéből megépíthető modern, gőzfázissal kombinált gázturbinás erőművel is könnyedén meg lehetne termelni. 20
