Itt-Ott, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 4. szám
Mészöly Miklós (Budapest): EGY ELMARADT ELŐADÁS [Alábbiakban közöljük Mészöly Miklósnak az ITT-OTT/MBK 1986. augusztusi magyar hetére szánt előadását. A szerző az MBK meghívását elfogadta, végül azonban személyi okok miatt nem tudott a találkozóra kiutazni.] Kedves Barátaim! — Kamasz tizenöt esztendő választ el bennünket a második évezredfordulótól. Az esemény nemcsak a kerek számok erejével teljes, a számvetést is sürgeti. Néhány nem megkerülhető gondolatot szeretnék előre bocsátani, hogy reálisabban mérhessük fel: milyen nagyhatalmi játszmák mellett formálódnak ma egy kisnép esélyei és kockázatai -- netán egy "szigorúan ellenőrzött" kisnépé, amilyenből semilyen égtájon nincs hiány. Soha békejobbosabb reszketéssel nem várakoztunk még a nagy csapás előszobájában. Minden adottság megvan hozzá, hogy a magas erkölcsiséggel megfogalmazott emberi-nemzeti-népi jogok barbár gyakorlatba torkolljanak. Puszta létfeltételek alamizsnájáért politikai zsarolások fogadtatnak el, junták teremtenek kriptái "megbékélést", nagyhatalmi imperializmusok egyetemes érdekűnek és szalonképesnek nyilváníttatnak. Mondhatnánk, a História örök kottája ez. Csakhogy a tét már nem a hajdani. Csonka zsenialitásunk csapdájába estünk. A hatalmi előnyszerzés pusztításait eddig is az embertelenségig fokozhattuk, mégsem a jóvátehetetlenségig: a romokon új típusú virágzás indulhatott meg, sőt, minőségi szintemelkedés. Ha eddig csak tépázhattuk egymást és a földgolyónkat, ma visszafordíthatatlanul a természet önszabályozó rendjébe is beavatkozhatunk, nem felmérhető folyamatokat idézve elő. Ez drámaian állítja szembe az emberi képesség lehetőségeit a beavatkozás illetékességének dilemmájával. S minthogy alig hihető, hogy bepillantásunk a természet rendjébe elérheti ezt a fokot, ami a beavatkozás átfogó következményeit szavatolná, kényszerűleg azon múlunk, fel tudjuk-e ismerni az önszabályozás elkerülhetetlenségét. Nem képességeink önkorlátozását követeli az új helyzet, hanem a felhasználás etoszát. S éppen ez teszi semmissé a régi stratégiákat, taktikákat, kalkulációkat mindenekelőtt a klasszikus politikát. Machiavelli végképp korszerűtlen lett: nem lehet távlati realizmusa. Már csak az lehet megoldás, ha a politika olyasmire szánja el magát, amit eddig "idealista" elképzelésnek szoktak minősíteni. A humánum, a szolidaritás, az erkölcsi zsinórmérték, a szellem és a szószék igaza többé nemcsak fölöttünk lebegő eszmény és mérce, hanem a legrealistább követelmény. Most már csak a veszély nagyságához méretezhetjük a biztonsági szelepet és a garanciák megbízhatóságát. S ez mélyreható minőségi változást igényel felelősségérzésünktől. E nélkül vészjósló öncsalás ún. reálpolitikát csinálni. Akik ezt teszik, csupán holdkórosként késleltetik a katasztrófát. Gyermekeinkre testálják. Persze tudnunk kell, hogy a hatalmi eszközök optimális megváltozása sem hozhat aranykort; továbbra is emberi történésről lesz szó, nem angyaliról. A legtöbb, amit hamis ábrándok nélkül tehetünk, hogy magunkhoz méltóbbá finomítjuk a szenvedés új lehetőségeit. Helyzetet teremthetünk, hogy kívánatosabb esély legyen a pozitív lemondás és a hátsógondolat nélküli kompromisszum, mint a mindenhatóság megsemmisítő vagy pirrhusi kockázata. És ez kétségkívül kopernicusi fordulat lenne. De vajon az Univerzum-élményünk nem ilyen kopernicusi fordulatot élt meg? Ha olyannyira ünnepeljük a természettudományok forradalmát, a lehetőségek ismeretében milyen reális indokkal akarjuk hinni, hogy erkölcsi forradalom nélkül képesek leszünk együtt élni és életben maradni vele? Legfrissebben Csernobil figyelmeztette (egyelőre békésen) a világpolitika "realistáit," hogy a legkevésbé sem indokolt eddigi tevékenységünk stratégiájában valamilyen speciális többlet-tudást feltételezni. Zárójelentésünk inkább az lehet, hogy már-már patológiás rövidlátással még mindig "klasszikus kártyapartiban" gondolkodnak, melyben csakugyan sikeres kalkuláció lehet "jobb laposztásra" várni. Hiszen csábítóak a történelmi példák. Csakhogy nincs többé kivételezetten jó lapleosztás. Itt tartunk ma. Várjuk, hogy ki lesz az, aki elfogadható garanciákkal 17
