Itt-Ott, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 3. szám
akkor bennem, az amerikaiban is kell, hogy legyen annyi merészség, hogy megtaláljam Amerikában azt a helyet, ahol jobb életet teremthetek családomnak. -- Ez a vélemény tökéletesen érthető emberi törekvést fejez ki. De ilyen egyéni döntéseken múlik a Birmingham-i közösség jövője. Ha minden fiatal így dönt, Birmingham sorsa egy évtizeden belül eldől a bulldózerek, vagy a nyomortanyák és az árnyékukban leselkedő kábítószerek javára: a gyökerek pusztulásával, a gyökértelenséget követő társadalmi betegségek javára. Úgy érzem, hogy ez az aggódás a film árnyaltan és gondosan ecsetelt mondanivalója. Ezért készült angolul, hogy eljusson azokhoz a politikai és egyetemi körökhöz, ahol Amerika társadalmi jövőjét kovácsolják. Birmingham, a sok száz "Birmingham" s a Cleveland-i, Passaic-i, Detroit-i, Newbrunswick-i etnikai közösségek sokmilliós tömegének sorsa nemcsak ezeknek a közösségeknek az érdeke, hanem elsősorban Amerikáé. Az élet minőségének sorsdöntő kérdéséről van szó. Az élet minőségének védelme ugyanolyan magasrendü demokratikus érdek, mint a szólásszabadságnak a védelme. A film elkészítését nagyon gondos előtanulmány előzte meg. Ludányi András az Ada-i Észak Ohio-i egyetem politikai tanszékének tantervébe már közel egy évtizede beillesztette a Birmingham-i magyarság életének tanulmányozását, szívós munkával és kitartással legyőzve a szűkösen csordogáló pénzügyi fedezet nehézségeit. A film ennek a munkának egy jelentős állomása. Elkészítését a Magyar Baráti Közösség is támogatta. A film videó-tekercs másolata Ludányi Andrástól megvásárolható. A befolyt összeg a még függőben lévő anyagi kötelezettségeket fedezné. A film mondanivalója, minősége megérdemli, hogy minden amerikai magyar könyvtárában helyet kapjon. Az amerikai magyarság közéletében szereplő magyarok többnyire megfeledkeznek a régebbi nemzedék sorsáról, problémáiról. Sokan melankólikus lemondással, mások sznob jellegű előítélettel gondolnak rájuk. Az 1980-as amerikai népszámlálás elsöízben tette lehetővé, hogy a megkérdezettek önmaguk határozzák meg nemzeti eredetüket. 1,776,902 egyén vallotta magát magyar származásúnak. Ebből másfélmilliót megközelít a régi bevándorlók leszármazottainak száma, akik között a magyarsághoz való lelki kötődés tudata valamilyen formában még él, ha elődeik anyanyelvét túlnyomó többségükben már el is vesztették. Az utóbbi évtizedekben Amerika szerte megindult gyökérkeresés hullámverése a régi magyar bevándorlók utódaihoz is elérkezett. így ma már nem teljesen jogosulatlan, ha magyar amerikaiaknak nevezzük őket. Az ö problémáikról, reményeikről tudósít mély emberszeretettel az "Urban Turf and Ethnic Soul". Amerikai kitekintés: Az etnikai csoportok hazaszeretete, Amerikához való hűsége van olyan fokú, mint a WASP (white-anglo-saxon-protestant) lakosságé. Az acélgyárak, az autók milliói, a felhőkarcolók, az óceánokat átszelő büszke óriáshajók e hűségének anyaggá izzadt bizonyítékai. Az etnikai temetőkben a hősi halottak sírjain lobogó kicsiny csillagos zászlók a hazaszeretet beszédes szimbólumai. Magyar kitekintés: Az anyanyelvűket vesztett magyar amerikaiak lelkében az amerikai hűség fényes tüze mellett pislákol egy láng, amely őseik hagyományaihoz fűzi őket, egy tág sugarú lelki közösség keretében. Golda Meier valamikor Amerikában volt tanítónő. Aggódó lélekkel fürkészve a magyar jövőt, történelmünk tanulságai nyomán nem tudhatjuk, hol fog megszületni a XXI. század legnagyobb magyarja, aki gyermekkorában talán még magyarul sem tud. Ezért soha, semmilyen körülmények között semmilyen küzdelem nem hiábavaló. 28
