Itt-Ott, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 3. szám
A falugyűlés követeléseket szavazott meg, a listát a megválasztott vezetőség szekéren vitte be a megyeszékhelyre. Ott szovjet tankok álltak a főtéren, de az emberek jöttek-mentek. A faluban F.T. mindennap kétszer legépelte a rádión és telefonon kapott legfrisebb híreket és kidoboltatta a kisbíróval. Egy délután a volt tanácselnök felesége szólította meg a kapujukban F.T.-t. "Félünk. . ." Miért és mitől? "Hát tudja. . -- mondta az asszony és sírva fakadt. A Nemzeti Tanács néhány fiatal emberből Nemzetőrséget alakított -- 22-es kaliberű gyakorlópuskákkal, töltény nélkül -- és két nemzetőr őrizte a volt tanácselnökék kapuját néhány napig. Egy este gyűlés a Tanácsházán. Komor hangulatban és sűrű cigarettafüstben olvasta a falu népe majd egész éjen át a volt elnök fejére: miért csináltad a tagosításoknál ezt és a beszolgáltatásoknál azt? Ő védekezett: hisz tudjátok -- nem lehetett mást tenni: az volt a törvény, s ha nem én csinálom, más, lehet, hogy vadabbul csinálta volna. Később F.T. úgy gondolta: közös nyomorúság különböző szereplői végre egyenjogúan szembesülhettek. Ha nem is lett belőle megbocsájtás, de görcsök kezdtek oldódni. Kimondhatóvá vált az addig kimondhatatlan. Aztán már nem kellett, hogy nemzetőrök őrizzék a volt tanácselnökék portáját. Két TSz. volt a faluban. Mindkettő gyűlést hirdetett: mi legyen? Az egyik tagsága úgy szavazott, hogy felosztatják a TSz-t. A másiké úgy, hogy ők együtt maradnak. Jön a pap: engedélyt kér a Nemzeti Tanácstól, hogy a papiak kertjében kivághasson egy fát. -- Hát ha maga szerint azt ki kell vágni: miért kellene ahhoz engedély? -- Eddig kellett. -- Most már nem kell. Jön a mozigépész: engedélyt kér a Nemzeti Tanácstól, hogy a faluban megalakítsa a kommunista pártot. -- Éppen most? ~ Igen, mert ö az igazi kommunizmusban hisz, amit ezek eddig meghamisítottak. -- Jó, kap engedélyt. -- Tényleg? Hogy-hogy? -- Hát azért harcolt ki szabadságot a forradalom, hogy demokrácia lehessen, nem? Jönnek a hírek: több pártot képviselő új kormány, semlegesség, ÁVÓ eltörölve, tárgyalások az ENSz-ben, "csillaghullás" az egész országban, és mindenünnen ugyanazok a követelések: ruszkik haza!, függetlenséget, szabadságot, önrendelkezési jogot és lehetőséget, demokráciát -- ugyanazok, mint a mi falunkéi. Beszédek a rádióban. "Szabad Kossuth Rádió, Budapest." Nagy Imre: "Védjétek és erősítsétek forradalmi elszántsággal, önfeláldozó munkával, a rend megszilárdításával hazánkat, a szabag, független, demokratikus és semleges Magyarországot!" Németh László: "... ez a néhány nap mutatta meg . . ., hogy a magyar nép erkölcsileg mekkorát emelkedett." Mindszenty hercegprímás: "... a katolikus egyház intézményeinek . . . visszaadását . . . elvárjuk." Losonczy Géza államminiszter a forradalmi kormány nevében nyilatkozik: földet, gyárat vissza nem adunk. A Szabolcs-Szatmár megyei Munkástanács rádióközleménye: "Nyíregyházán keresztül nagy szovjet egységek vonulnak az ország szíve felé. . ." November 3-án késő este F.T.-ék ismét szekéren indulnak a megyeszékhely felé. Egy óra múlva megakadtak: az országútra nem lehet felmenni, szovjet tankok vonulnak. A rohadt úristenüket. . . Várjunk. . . Telnek az órák, de még mindig csörömpölés, csikorgás, dübörgés, csak vonulnak, vonulnak. . . 10
