Itt-Ott, 1985 (18. évfolyam, 1-3. szám)
1985 / 1. szám
MBK SZÉTSZÓRTSÁGBAN IS EGYMÁSÉRT CSELEKEDNI -AZ 1984-ES ITT-OTT KONFERENCIA— "Itt valahol, ott valahol... Hégy-öt magyar összehajol" írta Ady, és tizenhét éve e mottó szellemében működik az a program, amely ITT-OTT című folyóiratával, Magyar Baráti Közösség nevű szervezetével évente egy-egy találkozót is rendez, amelyen előadássorozat keretében foglalkoznak a résztvevők a világ tizenhatmilliónyi magyarsága fontos kérdéseivel. 1984 nyarán is — min már jónéhány éve — Ohio Lake Hope nevű állami parkjában rendezték az immár tizenharmadik ITT-OTT konferenciát, augusztus 18 és 25 között. Az előadások sorát Ferdinandy György író nyitotta meg, akinek válogatásában és szerkesztésében tavaly jelent meg a Nyugati magyar széppróza antológiája (Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadása, Bern). Ferdinandy a nyugati magyar irodalmat az egyetemes irodalom, a világirodalom és az összmagyar irodalom részeként vizsgálta előadásában. Szerinte a nyugati magyar irodalom jelnetőségében például egy közepes méretű latin-amerikai ország irodalmához mérhető, és új témákat, új mondanivalót, új Odüsszeusz-élményeket nyújthat az egyetemes magyar irodalom számára is. Hőgye Mihály személyes élményei alapján beszélt az 1943-44-es évek eseményeiről, amikor ő a berlini magyar konzulátus beosztottja volt. Elmondta többek között például, hogy Magyarország miniszterelnöke két hónappal a német megszállás előtt tudott az arról meghozott német döntésről. Boros Lajos ugyancsak személyes élményeit osztotta meg hallgatóságával a népfőiskola, a parasztfőiskola mozgalmakról, amelyek a negyvenes évek elejének Magyarországán egy népi értelmiség kialakítását kezdték munkálni, paraszt fiatalok felsőoktatási lehetőségeinek megteremtésével. Nagy Károly előadásának címe az elemzés tartalmát is ismerteti: "A nyugati magyarok viszonya a mai magyarországi rendszerhez és néphez: ellenség, ellenzék, kollaboráns, behódoló, vagy munkatárs, küzdőtárs?" Nagy Károly példákkal szemléltette e magatartás típusokat, majd azt elemezte, hogy egyes dolgokban ellentéteinket fenntartva, más dolgokban vitatkozva, ismét másokban pedig egyetértve hogyan tudhatunk egyetemes magyar célokért eredményesen együttműködni. Salamon Konrád, a Püski Sándor meghívására amerikai előadó körúton résztvevő budapesti történész előadása "A népi mozgalom időszerű kérdései-ről szólt. Salamon kifejtette, hogy a 30-as, 40-es évek népi mozgalmának egyik legjelentősebb törekvése az volt, hogy egységet teremtsen a haza és a haladás sokszor szembeállított kérdésében. Ez a törekvés ma is időszerű és a fiatal generációk részéről is egyre nagyobb iránta az érdeklődés. Éltető Lajos a Magyar Baráti Közösség jelenét és jövőjét taglalta előadásában. Feltette a kérdést: "Lehetséges-e még utódainkban is magyarnak maradni a Kárpát-medencén kívül?" Ha igen, akkor ez szerinte csak családok és egyének baráti kapcsolat hálózatán keresztül valósítható meg, amely "haza a magasban" módon áthidalhatja a fizikai távolságokat. Ebből a felismerésből született az ITT-OTT és az MBK, ahol "erkölcsi, etikai alap tart össze bennünket, különböző véleményűeket is. Ez az alap: a szeretet" — mondotta Éltető Lajos. 4
