Itt-Ott, 1985 (18. évfolyam, 1-3. szám)
1985 / 1. szám
Salamon második előadása “Történelem tanítás és nemzettudat" címmel adott áttekintést a közelmúltról és a jelenről. Az ötvenes évek Magyarországán hivatalos program volt a nemzettudat rombolása és dogmákat tanítottak történelem helyett. Ma már javul a történelem oktatás, egymás után cserélik ki a régebbi történelem könyveket és a történelem tanárok témaválasztásaira is bővül a lehetőség. Az utóbbi években fejlődésnek indult a nemzettudat, aminek különösen az ifjúság adja egyre több jelét. Fejős Zoltán, a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársa vetítettképes előadásban mutatta be a "Hagyományos kultúra és a mai magyar falu” változásait. Köteles Pál erdélyi írót, a debreceni Alföld c. irodalmi folyóirat szerkesztőségi munkatársát az ITT-OTT/MBK irodalmi előadókörútra hívta meg az Egyesült Államok magyar közösségeihez. A konferencián tartott előadásának címe ez volt: "Háromágú életfa. Az államalkotó, a nemzetiségi és a szórványmagyarság szerepe, viszonya, gondjai." — "Meggyőződésem szerint a magyarság válaszút elé érkezett" — mondotta Köteles Pál. "Vagy képesek leszünk szétszórtságunkban is egymásért élni, gondolkodni és cselekedni, vagy széthull a magyar nemzet..." "Az a gazdasági stratégia, amely most az ország felemelkedését szolgálja, a megindult demokratizálódási folyamat... nem helyettesíthet egy olyan programot, amely a nemzet holnapját hivatott biztosítani." "Érvényes, megtartó nemzeti stratégiát csak úgy teremthetünk, ha annak kimunkálásában érvényesülnek a nemzetiségi és a szórványmagyarságnak a realitásokkal számoló sajátos vágyai, elképzelései, álmai is." "A demokratikus érzelmű, felelősen elemző nyugati magyarságnak növekvő a szerepe. Akik ma szórványban élnek s a nemzet sorsáért felelősséget éreznek, sokat tehetnek s tesznek azért, hogy a nemzetiségi magyarság elkerülje mások által szabott sorsát." "Ha a nemzet három nagy csoportjának jó szellemei összefognak, holnap a világ számára is többet jelenthetünk, mint tegnap" — fejezte be előadását Köteles Pál. Korponay Miklós is azt hangsúlyozta "Az elveszett nemzedék" c. előadásában, hogy a szórvány magyarságnak most nagy a történelmi felelőssége, mert megnövekedtek a lehetőségei is. A legfontosabb feladat a kisebbségben élő magyarság védelme. A konferencia egyhetes délelőtti előadássorozatát és délutáni fürdés, pihenés, beszélgetés, kirándulás lehetőségeit megemlékezések, istenszolgálati elmélkedések, gyermek szavalóverseny, sakkverseny, tábortűz és színvonalas esti műsorok egészítették ki. Ezek egyikén az 1940-ban készült "Talpalatnyi föld" c. filmet vetítették, mely után beszélgetésre nyílt lehetőség a film operatőrjével, Makay Árpáddal. Másnap este Ferdinandy György olvasott fel müveiből. Az ifjúság rendezte a következő est műsorát: "Közelmúltunk drámái jelenkorunk magyar prózájában" címmel részleteket olvastak fel Beke György (Kolozsvár), Farkas Árpád (Sepsi5zentgyörgy), Galgóczi Erzsébet (Budapest), Gál Sándor (Kassa), Mács József (Pozsony) és Tamás Menyhért (Budapest) legújabb szociográfiai írásaiból. Következő este Csoóri Sándorné Marosi Júlia "El kell indulni minden útra" címmel csángó, erdélyi és mezőségi magyar népdalokat adott elő, ott élő magyarok közt tett látogatásairól szóló élménybeszámoló keretében. A gazdag hetet éjszakákba nyúló népdalozások—versomndások tették teljessé. Kimagasló esemény volt a vancouveri Farkas András énekes többszörös fellépése is, aki nemrégen hagyta el a marosvásárhelyi Székely Népiegyüttes kötelékét. A hetet közgyűlés s istenszolgálat rekesztette be — 5
