Itt-Ott, 1985 (18. évfolyam, 1-3. szám)

1985 / 1. szám

törekvések. 1983-ban kibővítve kiadták Budapesten az 1943-as szárszói konferencia eredetileg Püski Sándor által kiadott jegyzőkönyvét Szárszó 1943. Előzményei, jegyzőkönyve és utóélete címmel. "A könyv kadása esemény volt — mondotta Salamon Konrád — Szárszó a felfedezés élményével hat a fiatal generációk számára."

Püski Sándor és Salamon Konrád előadását hozzászólások követték. Horváth János, a Butler University közgazdász professzora, az 1943-as szárszói találkozó egyik résztvevője elmondta, hogy 1983-as magyarországi tartózkodása során ő is nagy érdeklődést tapasztalt az ifjúság köreiben a szárszói gondolatok iránt. Göncz Árpád budapesti író is Szárszó mai hatásáról beszélt: "A fiatalság az ősök keresésének állapotában van. Szárszót és korát is reálisan akarják látni."

Az amerikai Szárszó konferencia a legfontosabb mai magyar sorskérdések közül kettőt tűzött programjára: a magyarságtudat, a magyar nemzettudat mai állapotának kérdéseit és a magyar nemzeti kisebbségek és szórványok problémáit.

A magyarságtudatról két tanulmányt hallottak a résztvevők. Gombos Gyula New Yorkban élő író, aki az 1943-as szárszói konferencia egyik előadója is volt, történelmi áttekintést adott a magyarságtudat alakulásairól, "Gondolatok a magyar

nemzettudatról" címmel. Kimutatta, hogy nemzeti tudatunk a 16. század óta egyre

*

elmaradottabb és korszerűtlenebb lett. Évszázadokig "a jobbágy rendszer fenntartásának egy olyan nemzetfogalom volt az erkölcsi és politikai igazolása, mely szerint a nemesség a nemzet, s az ország politikai érdeke a jobbágy rendszer fenntartása." A huszadik században a népi mozgalom egy "már midnenestül beteg nemzeti tudattal s a nemzet fogalom önkényes kisajátításával szállt szembe. A célja egy olyan nemzet megteremtése volt, mely magába foglalja az egész népet." Mai nemzettudatunk Gombos Gyula diagonózisa szerint töredékes és "a lelki és szellemi légszomj" jeleit mutatja, "mert semmit sem lehet igazán tisztázni, mivel nincs hozzá szabad nyilvánosság." így nemzeti tudatunk az önvédelem állapotában lappang, egy a mai rendszer által erőszakolt mesterkélt ideológia-programnak ellenállva.

Nagy Károly, a Middlesex és a Rutgers egyetemek szociológia professzora előadásának címe “Magyarságtudat és a harmadik út" volt. Kifejtette, hogy "a Zrínyi, Rákóczi, Kossuth neveivel jelezhető mintegy háromszáz éves történelmi folyamat során a magyar nemzeti tudat a magyar nemzeti függetlenségre és a szabadságra törekvés eszméihez kapcsolódott, s így tulajdonképpen eredete óta ’harmadikutas’." Ezért is próbálják különböző idegen és honi uralkodó csoportok megnyomorítani, visszafojtani, más ideológiákkal behelyettesíteni. Az utóbbi években a magyar népesség évente tízezerszámra fogy, az öngyilkossági arányszám a világon nálunk a legmagasabb, magas az alkoholisták száma is, és egyre többen válnak el mint kötnek házasságot. ”A problémák egyik valószínű oka a jelek szerint a nemzeti tudat — mint pozitív, ösztönző, tartást, jövőbe vetett hitet, szolidaritást tápláló energia-forrás — erőszakos, programszerű, 'hivatalos* sorvasztása." "A magyar nemzeti tudat megmaradásáért mindannyian sokat tehetünk azzal, hogy megőrizzük és átörökítjük azokat a követeléseket, állásfoglaláso26