Itt-Ott, 1985 (18. évfolyam, 1-3. szám)
1985 / 1. szám
AMERIKAI "SZÁRSZÓ“ KONFERENCIA MAI MAGYAR SORSKÉRDÉSEKRŐL 9 Az 1943-as balatonszárszói Konferenciát egyik résztvevője, az Egyesült Államokban néhány éve elhunyt Kovács Imre író "a bátrak találkozójának" nevezte élete utolsó könyvében: a Magyar Öregdiák Szövetség—Bessenyei Kör Tanuk korukról sorozatában 1980-ban kiadott A Márciusi Front c. önéletrajzi beszámolójában. "A szárszói konferencia volt az ezeréves történelmi Magyarország progresszív szívverésének utolsó nagy dobbanása" — írta Kovács Imre. Negyvenegy évvel később, 1984. június 29 és július 1 között az Egyesült Államokbéli Magyar Baráti Közösség (ITT-OTT) keleti csoportja SZÁRSZÓ címmel kétnapos konferenciát rendezett South Egremontban, Massachusetts államban. Az amerikai találkozó és előadássorozat mintegy száz résztvevője között jelen volt az 1943-as szárszói konferencia néhány neves szervezője és előadója, az amerikai magyar tudományos élet számos aktív művelője és Magyarországról néhány történész, író és folklórista. Somogyi Balázs orvos nyitotta meg a találkozót a rendező csoport nevében, megjelölve a konferencia célkitűzéseit is: a jelenkori magyarországi magyarázatoknál teljesebb hűséggel feleleveníteni és elemezni az 1943-as szárszói összejövetelt, és annak mintájára megtárgyalni néhányat a mai legfontosabb magyar sorskérdések közül. Esténként művészi műsorokról gondoskodott a rendezőség: Csőri Sándorné Marosi Júlia csángó, erdélyi és mezőségi magyar népdalokat adott elő ott élő magyarok közt tett látogatásairól szóló élménybeszámolóval, Jávor István irodalmi összekötő szöveggel mutatta be Erdélyben készült müvészfotóit. Az amerikai "Szárszó" konferencia bevezető előadója Püski Sándor volt, aki feleségével és "Magyar Élet" könyvkiadója íróival és könyvbarátaival együtt szervezte és rendezte 1943. aug. 23 és 29 között azt a balatonszárszói konferenciát, amelyre mintegy hatszázan jöttek össze. Püski Sándor hangsúlyozta, hogy az 1940-es évek magyar népi mozgalma a "haza és haladás" alapján állt, célja "a gazdasági és társadalmi kitagadottság megszüntetése és jóvátétele" volt, "egy beteg nemzet gyógyulását kereste." "Szárszón — mondta Püski — a népi mozgalom állampolitikai elveit szerettük volna tisztázni és azok gyakorlati alkalmazását is megtervezni a háború befejezésére és a várható felszabadulásra." Idézett a mozgalom jelszavaiból: "Szabadság, általános, titkos választás, többpártrendszer, földosztás, munkás-igazgatás, szövetkezés, szabad magánvállalkozás, az oktatás kiterjesztése," és kifejtette, hogy ezek a reformtervek különböztették meg a népi mozgalmat az akkori jobboldaltól és baloldaltól is, "így voltunk mi harmadik oldal, így próbáltuk a harmadik utat." Salamon Konrád budapesti történész előadásában a magyar népi mozgalom jelentőségét elemezte. "1919 után a népi mozgalom volt az a törekvés, amely képes volt a nemzeti történelmünk során oly sokszor szembe állított haza és haladás kérdését egységben látni és együttesen megválaszolni. Salamon szerint ma is hatnak ezek a 25
