Itt-Ott, 1985 (18. évfolyam, 1-3. szám)
1985 / 3. szám
I 1984-ben, szerte a nemzetközi tudományos világban, ahol 5 megfordult, ünnepségeket rendeztek születésének 200. évfordulóján, Így Alexandriában, Bagdadban, Teheránban, Buharában, Kabulban, Újdelhiben, Kalkuttában, Dardzsllingben, Londoban, Párizsban, Göttingenben, Berlinben, Szófiában, Tokjóban, Pekingben, Bloomingtonban (USA), Moszkvában és Leningrádban. Még 1933-ban Tokjóban buddhista szentté, bodhiszattvává avatták. (Hazai tudósítások és szóbeli közlés.) Magyarországon is óriási visszhangja volt az ünnepségeknek. Különböző évjáratú személyeknek Körösi Csornáról pályázatot hirdettek meg. Ilyen pályamunkát adott be 14,000 gyermek, 10,000 középiskolás, 11,000 felnőtt. A Körösi Csorna Emléktúrán a Pilisbe tizenötezren vettek részt (szóbeli közlés). Ez a nem várt óriási reakció annak ellenére történt, hogy Magyarországon a történelem ismerete és a történelmi öntudat nagyon-nagyon mély ponton van az elmúlt évtizedek tanügyi programja miatt. KÖRÖSI CSOMA VÉGCÉLJÁNÁL Ez mutatja, hogy a magyarság ősi hazáját kutatni induló Csorna ázsiai útja valóban világító fáklya, mely sokakat arra indít, hogy ezt az utat újra végigjárják, végig zarándokolják. Ezek a zarándokok — közülük némelyek gyalogosan — eljutottak Csorna sírjához Dardzsílingbe, majd újabban elértek a láma kolostorokba is, Zanglába, Puhtálba, Kanamba. De most először történt meg, hogy valaki Csorna utolsó lépését tette meg, s eljutott az ujgurokhoz Kelet Turkesztánba, mely Csornának el nem ért végcélja volt. Ugyan volt arra az utóbbi időben más magyar is, de pl. a montreáli Nagy Gyulát 1981-ben a Széchenyi-Lóczy expedíció példája és szellemi öröksége vitte oda. A magam részéről örülök hogy, habár sokkal szerényebb felkészültséggel mint Csorna, de ezt a lépést mégis megtehettem és közben néhány új adatot is gyüjthettem. 1982-ben elértem Buharába és Szamarkandba, s 1983-ban az ujgur Kelet Turkesztánba s városaiba, Urümcsibe, Turfánba, Kocsóba, Dunhuangba. Ezekről az utakról New Yorkban 1982-ben három, 1983-ban pedig hét rádióelőadást tartottam a Kálmán László Rádióprogramon (WHBI, 105.9 FM), valamint Észak Amerika 11 nagyvárosában, ahova meghívtak előadást tartani. A rádióadások anyaga egy szövegkönyvben ki van nyomtatva. (Érdy 1983) CSOMA VÉGRENDELETE ÉS A MODERN KUTATÁSOK EREDMÉNYEI Idézem Csorna végrendelkező levelének sorait, melyet iskolája, a Nagyenyedi Református Kollégium professzoraihoz írt 1821 márc. 1-én: Kedves Hazámfiai! Nemzetünk eredetének és régibb történeteinek felkeresése és kifejtése végett...indulok a' mi Elejink legrégibb Hazájába, nagy és kis Bukáriába; de ha én Isten őrizzen, ollyan szerentsés nem lehetnék, hogy ezen útamat végre hajtsam, imé ezennel meghagyom, hogy az, a'ki ezen tzélban én utánam megindúl...egyenesen az említett országokba menjen, és onnan kezdje további vi'sgálódásait. Ugyanis én az eddig valókból tökélletesen meg vagyok győződve, hogy a' mi Elejink ezen Vidékekről szállottak le...külömböző időkben, külömböző Dynastiákat formálván, Syrián, Assyrián, Armenian, Georgián és Russián keresztül Európába kénteleníttettek menni az Ázsiai sok Revolutiók miatt. ... írtam ... Teheránban. Körösi (Térjék 1984) Ámulatba ejtő Csornának ez a levezetése, mely a magyarok Európába vivő útjaként a Dél- Káspi útvonalat adja meg, hiszen ugyancsak egy a Káspi tótól délre húzódó útvonalat elemzett ki a magyarság Európába vezető útvonalaként a megújhodott és régi hibáit kijavító jelenlegi német nyelv- és történettudomány. A németek az utóbbi 30 évben újravizsgálták az indogermán nyelvek és népek kialakulását és ezzel párhuzamosan a magyarság eredetét is. (Hancar 1956, Schachermeyr 1953, Nehring 1954, Kronasser 1959 stb.: lásd Götz 1981-1:45, 114; továbbá Altheim 1959-62, Haussig 1953, Mitscha-Marheim 1962, lásd Götz 1981-1:91,92,125) A németek vezető tudományos kutatóinak új, tárgyilagos elemzése oda vezetett, hogy saját nyelveik kialakulásának vélt idejét K.e.2000 tájára szállították le. Megállapították, hogy a korábban dogmaként kezelt 29
