Itt-Ott, 1985 (18. évfolyam, 1-3. szám)
1985 / 3. szám
TÖRTÉNELMÜNK Érdy Miklós (New York): A KÖRÖSI CSŐMA EMLÉKÉV ÖSSZEGEZÉSÉHEZ -KÖRÖSI CSOMA EL NEM ÉRT VÉGCÉLJÁNAL~ Kiegészítése és összefoglalása szerzőnek az MBK Magyar hetén, 1983 aug. 23-án, "Belső ázsiai utam az ujgurok hazájába, Kína Sinkiang tartományába" c. tartott előadásának A legnagyobb és nemzetközileg legelismertebb magyar Ázsia-kutatóról széles körben emlékezett meg a tudományos világ; 1984-ben volt Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója. Születése napjának 1784 április 4.-ét tartjuk, de pontosabban, az anyakönyvben ez keresztelésének napja, a dátum amely számunkra ismert. Korai iskoláit a Nagyenyedi Református Kollégiumban végezte, tanulmányait pedig a németországi Göttingenben, angol királyi ösztöndíjjal. Mint ő írja, itt érett meg benne az a gondolat, hogy életét a magyarság ősi hazájának felkutatására szánja. A szálak Ázsiába vezettek. A hun-magyar azonosság meggyőződött képviselője lévén, úticélnak az első hun birodalom központi területeit, Dzsungáriát és a Tarim folyó völgyét tűzte ki. Ott akkor már ezer éve az ujgur nép lakott, akárcsak ma; területük neve Kelet-Turkesztán. Ez a nagy ázsiai szteppének a Pamíron túli tája ma Sinkiang néven Kínához tartozik, amelynek 1/6 része, és közigazgatásilag Ujgur Autonóm Tartományként ismert. AZ UJGUROK, KÖRÖSI CSOMA VÉGCÉLJA De kik is az ujgurok, akiket Körösi Csorna annyira szeretett volna megtalálni és akiket a magyarság rokonainak vélt? Az ujgur egy török fajú és nyelvű nép és a kínai évkönyvek szerint a hunok kései leszármazottja ('distant descendants'). A 6,sz. óta törzsi szövetségeket irányítanak más szteppei népek részvételével. Végül K.u.744-ben megtörték a Keleti Türk birodalom hatalmát, létrehozva saját birodalmukat az Orkhon folyó vidékén és a szteppén. A kirgizek 840-ben vereséget mértek rájuk, de délebbre húzódva ők maradtak a Kelet-Turkesztán-i terület urai az 1200-as évek elejéig, Dzsingisz Kán és Ogotáj koráig. (Kwanten 1979) Hogy néz ki az ujgur ember? Az ujgurok középmagasak, nem mongolosak, nem kínaiasak, ők fehér emberek. Emlékeztetnek az alföldi magyarság kinézésére, embertanilag azzal elsőrendű rokonságban vannak (v.ö. Henkey 1983). Számuk 10-12 millió. A középkori ujguroknak egy kicsi, távolabbra sodródott jelenlegi csoportja a jugur, más néven sárga ujgur. Lakóterületük már a szomszédos Gansu tartományba esik. Számuk kilenc ezer. Nem mohamedánok, egy ősi vallást követnek, melynek feje az égi Kán. Ujguriának, a mai Sinkiangnak három fő része van: —Északon fekszik a Dzsungáriai Medence, —Középen egy övhöz hasonlóan a Tien San — az Égi Hegység — vonul kelet-nyugati irányban. Hossza megegyezik a Kárpátokéval, de 2-3-szor olyan széles és csúcsai 7000 m. fölé nyúlnak. —Ujguriának a Tien Santól délre eső harmadik, legnagyobb része sivatoagos, benne oázisokkal. Magába foglalja a Taklamakán sivatagot, mely Kárpát Medence nagyságú, és a többszörösen nagyobb Gobi sivatag nyugati nyúlványait. Délről Tibet a szomszédja. Az ujgur vidék legfontosabb része a Tarim folyó völgye, a Tien San déli lábánál. A Tarim a hegyek és a Taklamakán között folyik, oázis városok láncát hozva létre. Ezek és más oázis városok mentén, mint amilyen pl. Turfán, húzódott az első évezred nagy kereskedelmi útja, a Selyem Ot. Ezen a karavánúton cserélődtek ki Kína és Európa termékei több mint 1000 éven keresztül, a 13. századig. Az ujgurok a Selyem Ot mentén lakva, Ázsia történetében példátlan műveltségre és gazdagságra tettek szert. Nagy mérvű vallási türelemmel a buddhizmus, a nesztoriánus kereszténység és a manicheizmus virágzott náluk. Jelenleg az iszlám követői. Modern, 20. századi francia 27
