Itt-Ott, 1984 (17. évfolyam, 1-3. szám)
1984 / 2. szám
KOTnnFffiK ÉS K©MYWKIA]D)ÄSn]J]8IK Rengeteg eltérő adat kering a köztudatban arra vonatkozóan, hogy hány magyar van Kanadában és az Egyesült Államokban. Ezt a legvérmesebb 1,700,000 (1980 népszámlálás alapján) és a legszerényebb 700,000 (Puskás 1982-es tanulmánya) becslések között szokták meghatározni. Én ezekkel a becslésekkel sehogyan sem tudok kibékülni. Szerintem a legszerényebb becslés is tül magas. Legalábbis ezt kell megállapítani abból kifolyólag, hogy hány magyar vagy magyar vonatkozású könyv talál vevőre Amerika és Kanada szerte. Ha a könyvfogyasztást, vagy a magyar-nyelvű sajtót használjuk mércének, akkor az É- szakamerikai magyarság számát inkább 10,000-ben lehetne megállapítani és nem százezrekben, vagy milliós tömegben. Bár tudom, hogy a nagy számok csupán származást jelentenek és nem feltétlenül kötődést a magyarsághoz, e számok sokszor félrevezetnek bennünket elvárásainkban. Jobb lenne, ha szembe néznénk a nyers valósággal, mert akkor több lenne a közügyekért vállalt tehermegosztás. Jelenleg könnyű azt mondani, hogy én nem veszem meg ezt vagy azt a könyvet vagy folyóiratot, majd megveszi valaki más. Nem így van! A szellemi értékeket termelni, fogyasztani és továbbadni mindig is egy kisebbség feladata ... mely meg kell tudja hozni az erre szükséges áldozatokat. Mert az az amerikai-magyar vagy kanadai-magyar aki hajlandó $30.$50. -t költeni arra, hogy résztvegyen egy tüntetésen Washingtonban, legtöbb esetben nem hajlandó $25.-$30.-ért megvenni egy könyvet, hogy ezt városának vagy kedvenc egyetemének könyvtárának adományozza a magyar kültura, történelem, társadalom ismertetése céljából. Az Egyesült Államokban ca. 30,000 könyvtár van,Kanadában ca. 3,000. Ezek közül kb. 300-500 könyvtár fontos kutatóközpont. Ezekben a legfontosabb minőségi magyar-vonatkozásü könyvek elhelyezését csakis a tudatos amerikai- és kanadai-magyarság tudja elvégezni. Erre vonatkozóan ajánljuk olvasóink figyelmébe a következő angol-nyelvű magyar vonatkozásű köteteket: Illyés Elemér. National Minorities in Romania: Change in Transylvania . Boulder and New York: East European Monographs, Columbia University Press, 1982. Pp. v + 355. National Minorities in Romania az alcím dacára, nem Illyés Erdély változása című könyvének fordítása, hanem mind tartalmilag mind formátumban teljesen tíj könyv. Ez az angolnyelvű tanulmány az angolnyelvű világ számára készült, hogy ismertesse gondolkodó elemeit Keleteurópa legkiszolgáltatobb kisebbségei sorsáról. Érdeke a magyarságnak, hogy ez a könyv is felkerüljön a könyvtári polcokra minden lényegesebb egyetemen és minden nagyvárosban. Tartalmilag National Minorities in Romania a romániai kisebbségi sors kézikönyve. Részletesen bemutatja a nemzetiségek népességi problémáit, állományát. Rövid településtörténeti visszatekintés után bemutatja a népesség alakulását, változását Romániában 1918-tól napjainkig, a hivatalos népszámlálások tükrében és ezek kritikai kiértékelésében. A közzétett demográfiai adatok pontosan kimutatják a románosítás ütemét és annak erőteljes előretörését, főleg az 1950-es évektől kezdve. Illyés munkájának legérdekesebb része követi a demográfiai analízist. Ez Románia nemzetiségi politikájának történelmi bemutatása három részlegben: elsősorban, a "nemzeti" Nagyrománia politikája 1918 és 1944 között másodsorban, a "népi demokratikus" Románia politikája 1944-től 1956-ig; harmadsorban pedig a "szocialista" jelenkor politikája amit az 1956-os Magyar Forradalomtól 1980-ig mutat be. Higgadt, részletes 41
