Itt-Ott, 1984 (17. évfolyam, 1-3. szám)
1984 / 1. szám
MAGYAR KIRÁLYI POSTA ÉLTETŐ J. LAJOSNAK: Az ITT-OTT tavalyi 2. számában olvastam és ezúton köszönöm kiállásod a Torontói Egyetem Magyar Tanszéke mellett (az 5. oldalon). 1983-ban valóban jelentek meg bizonyos irományok a Tanszék ellen olyan sajtótermékekben, amelyeket én jelentéktelenségük miatt egyáltalán nem olvasok, úgyhogy csak másodkézből értesültem a kirohanások főbb tételeiről. Ezekre nem térek ki: Te néhány sorban találóan és valószínűleg az enyémnél pontosabb értesültséggel összefoglaltad lényegüket és tendenciájukat. Mint hallottam, egyesek még a magyarság nagy fájdalmát, az elszakított történelmi területek magyarjainak sorsát sem átallották adunak felhasználni a tanszék elleni megnyilatkozásaikban. Ilyesmi önmagáért beszél. Bár nem ismertem megboldogult Édesapádat és halála híre csak most jutott el hozzám, lélekben osztozom abban a veszteségben, amely eitávoztával Téged és családodat ért. Mellékelek néhány közleményt a torontói magyar tanszékről és egyéb "közös dolgainkról," és erőt, kitartást, jó egészséget kívánok áldozatos munkád folytatásához.... — Bisztray György, Toronto ITT-OTTNAK: Nagyon szépen köszönöm a tiszteletpéldányokat, kérem többet ne küldjenek, mert előfizetni nincsen szándékomban. Habár az ITT-OTT nem az én stílusom, szívből kivánok sok sikert és kitartást. Minden magyar a saját lelkiismerete szerint álljon helyt a magyarságért. Nehéz megmondani, hogy melyik a helyes vagy nem helyes út, de én nem akarom olvasni hogy három magyar négyfelé húz. Hogy kinek mi a felfogása nem érdekel, ezért csak szakmai magyar nyelvű írásokra vagyok kiváncsi. Ha nem mindenki a másikat próbálná elemezni, hanem csak a maga 1 el kiismerete szerint menne, akkor sokkal többet érnénk el mint magyarok. EAz J ITT-OTTban 50 százalékban csak egymás kritizálásáról van szó, a másik 50 százalék a következő számban lesz meg kritizálva. Érdemes erre pénzt, papírt s postaköltséget pazarolni? Ha valaki egy verset ír, legközelebb abba valaki valamit beleolvas és "casus belli"—t csinál belőle. Mindezek ellenére, "if you believe in your cause" tartsatok ki, s sok szerencsét kívánok de én nem veszek részt. — Draskóy György, St.John's, NF. KAZÁR LAJOSNAK: Kedves Uram.1 Mondókámat rövidre fogom, nem tartom helyesnek, hogy az ITT-OTT hasábjait civakodásunkkal töltsük ki. A ló. évf. 2. számában közrebocsájtott válasza kétségbe ejtett. Ilyen nekikeseredett, vagdalkozó kitörésre nem számítottam. Sajnálom, hogy ennyire felizgattam a kedélyét. Ha bárki is félreértett volna, hadd hangsúlyozzam ismét: nem kívántam én akadémiai szintű vitába bocsátkozni Kazár Lajossal. Ön-reklámról lévén szó, egyszerűen kötelességemnek éreztem megkapargászni a flitter-réteget az aranynak mondott terméken a gyanútlan oivasó érdekében, vagyis azt igyekeztem megvilágítani, hogy az isnertetés alapján nem érdemes kapkodni a tárgyalt könyv után. Kazár Lajos pedig attól való félelmében, hogy “könyvének eladási esélyei elrontódtak," sebzett oroszlán módjára nekem esik, válaszában hetet-havat összehord, menteni ami menthető, hátha sikerül elvakitani az olvasót e terjedelmében lenyűgöző irománnyal. (A könyv eladási esélyei egyébként egyáltalán nem rontódtak el, hanem ellenkezőleg, hiszen Éltető Lajos professzor úr éppen e hajcihőn felbuzdulva vásárolt egy példányt saját céljaira....) Kazár úr elsősorban azt hányja a szememre, hogy nem olvastam tiszteletre méltó könyvét 35
