Itt-Ott, 1983 (16. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 2. szám
kezdtem ilyen irányú tanulmányokat). A 3. szakasz elején ezt írja Hedberg Éva; "Dr.Kazár Lajos elméletének szemléltetése képpen hat széösszevetést mutat be. Feltételezem, hogy rövid ismertetésében anyagának szerinte legjobb bizonyítékait sorakoztatja fel." Nem, kérem, egyáltalán nem ez a helyzet. De ha elméletemhez érdemben kívánt hozzászólni, akkor nem rövid ismertetésemet (amelyet egyáltalán nem nyelvészeti dolgozatnak szántam) teszi Hedberg Éva vizsgálata tárgyává, hanem20x29 cm nagyságú, 314 lap terjedelmű, az ismertetésben jelzett, könyvemet (Urálié-Japanese Language Comparison .... amelyben gyakorlatilag minden lapot a leggazdaságosabban használtam ki). Ha ezt elmulasztotta (noha Portland egyetemi könyvtár a könny enmegv ehette volna a 25 dolláros könyvet), akkor legalább az ismertetés néhány példáját kellett volna jobban megfigyelnie. U.i. mint nyelvész egyhamar láthatta volna, hogy nem szükségszerűen néhány "legjobb" összevetést sorakoztattam fel, hanem olyanokat, amelyekhez meglátásom szerint a legkevesebb nyelvészeti magyarázat volt szükséges, és mégis rendszert képeznek. Nem vette észre Hedberg Éva, hogy tag-a-d : j. tag-a-. szak-a-d : j. sak-a-. dob-a-t: j. tob-a. zav-a-r : j. saw-a-, hal-a- (pl. hal-a-vány): j. kar-a a második szótagban szereplő, azaz tővégi a elem jelenléte által is összekapcsolható? Azt sem vette észre mint nyelvész, hogy a szétagok és szavak szerkezete (mássalhangzó -(- magánhangzó, ismét mássalhangzó + magánhangzó, azaz CVCV) a japán és a magánhangzóiban meg nem szegényített ősi magyar szavakban azonos ? Talán úgy belegabalyodott az uralisztikában annyira vitatható szóbelse ji mássalhangzó-torlódásokba, hogy nem látja meg az ilyen torlódásoktól mentes hangzósort, ill. szótagsort? Ugyanezen szakaszban Hedberg Éva kioktat; "Ügy tűnik, Dr. Kazár a lelkesedés hevében szem elől tévesztette az összehasonlító nyelvészet alap játékszabályait." Mégis menynyi anyagot vizsgált meg Hedberg Éva 10-nél több, nyelvhasonlítással foglalkozó, szaklapokban közzétett cikkeimből és fent hivatkozott könyvemből, hogy ilyen elsöprő, méltánytalan, befeketítő véleményt mond rólam az "úgy tűnik" mondatocska leple alatt? Ha nem olvasta cikkeimet és könyvemet, hanem csak az ITT-OTT-nak küldött levelemet, akkor milyen alapon állíthatja, hogy a japán és az uráli között leggyakoribb részrendszerek folyamatosságának bizonyításával nem törődtem ? Alapja nyilván hiányzik, de kibúvója megint ez; "úgy tűnik." Senkit sem szabad ilyen sekély, felelőtlen érveléssel elmarasztalni! De hadd válaszoljak a szóhasonlításokat sorra vezető pontjaira! Az l)-es ponthoz ez a megjegyzésem. Igaz, mind Bárczi Géza 1941-ben megjelent Szófejtő szótár-a. mind az 1967 és 1976 között megjelent 3 kötetes A magyar nyelv történeti etimológiai szótára (TESz) ismeretlen eredetűnek mondja tagad igénket. De az a tény, hogy Hedberg Éva az általa átnézett szamojéd szógyűjteményekben a taga- szótőnek nyomát sem találta, őt arra bátorította, hogy ne csak a szűkebb finnugor, hanem a tágabb uráli területet illetően is ítéljen s ezen ítéletéből hozzászólása vége felé messzemenő, munkámra nézve lesújtó következtetést vonjon le. Az l)-es szakasz végén így nyilatkozik; "Hogy a magyar taga- és az ójapán taga- tövek egyformák, véletlen egybeeséssel magyarázom, annál is inkább, mert a szó jelentése nem tartozik a szoros értelemben vett alap - szókincshez." Hedberg Éva nem azt tette, amit a felelősségtudattól áthatott komoly tudós ilyen egyezések láttán tesz, azaz lelkiismeretesen belemerül az anyagba, hanem magához méltóan egy-kettőre ítélőszékre ugrott és mint "véletlen egybeesés"-t elvetette a jelentéstanilag is jónak látszó összevetést. 31
