Itt-Ott, 1983 (16. évfolyam, 1-3. szám)

1983 / 2. szám

kezdtem ilyen irányú tanulmányokat). A 3. szakasz elején ezt írja Hedberg Éva; "Dr.Kazár Lajos elméletének szemléltetése képpen hat széösszevetést mutat be. Feltételezem, hogy rövid ismertetésében anyagának szerinte legjobb bizonyítékait sorakoztatja fel." Nem, kérem, egyáltalán nem ez a hely­zet. De ha elméletemhez érdemben kívánt hozzászólni, akkor nem rövid ismertetésemet (amelyet egyáltalán nem nyelvészeti dolgozatnak szántam) teszi Hedberg Éva vizsgálata tárgyává, hanem20x29 cm nagyságú, 314 lap terjedelmű, az ismertetésben jelzett, köny­vemet (Urálié-Japanese Language Comparison .... amelyben gyakorlatilag minden lapot a leggazdaságosabban használtam ki). Ha ezt elmulasztotta (noha Portland egyetemi könyv­tár a könny enmegv ehette volna a 25 dolláros könyvet), akkor legalább az ismertetés néhány példáját kellett volna jobban megfigyelnie. U.i. mint nyelvész egyhamar láthatta volna, hogy nem szükségszerűen néhány "legjobb" összevetést sorakoztattam fel, hanem olyano­kat, amelyekhez meglátásom szerint a legkevesebb nyelvészeti magyarázat volt szükséges, és mégis rendszert képeznek. Nem vette észre Hedberg Éva, hogy tag-a-d : j. tag-a-. szak-a-d : j. sak-a-. dob-a-t: j. tob-a. zav-a-r : j. saw-a-, hal-a- (pl. hal-a-vány): j. kar-a a második szótagban szereplő, azaz tővégi a elem jelenléte által is összekapcsol­ható? Azt sem vette észre mint nyelvész, hogy a szétagok és szavak szerkezete (mással­hangzó -(- magánhangzó, ismét mássalhangzó + magánhangzó, azaz CVCV) a japán és a magánhangzóiban meg nem szegényített ősi magyar szavakban azonos ? Talán úgy bele­gabalyodott az uralisztikában annyira vitatható szóbelse ji mássalhangzó-torlódásokba, hogy nem látja meg az ilyen torlódásoktól mentes hangzósort, ill. szótagsort? Ugyanezen szakaszban Hedberg Éva kioktat; "Ügy tűnik, Dr. Kazár a lelkesedés hevé­ben szem elől tévesztette az összehasonlító nyelvészet alap játékszabályait." Mégis meny­nyi anyagot vizsgált meg Hedberg Éva 10-nél több, nyelvhasonlítással foglalkozó, szakla­pokban közzétett cikkeimből és fent hivatkozott könyvemből, hogy ilyen elsöprő, méltány­talan, befeketítő véleményt mond rólam az "úgy tűnik" mondatocska leple alatt? Ha nem olvasta cikkeimet és könyvemet, hanem csak az ITT-OTT-nak küldött levelemet, akkor milyen alapon állíthatja, hogy a japán és az uráli között leggyakoribb részrendszerek fo­lyamatosságának bizonyításával nem törődtem ? Alapja nyilván hiányzik, de kibúvója me­gint ez; "úgy tűnik." Senkit sem szabad ilyen sekély, felelőtlen érveléssel elmarasztal­ni! De hadd válaszoljak a szóhasonlításokat sorra vezető pontjaira! Az l)-es ponthoz ez a megjegyzésem. Igaz, mind Bárczi Géza 1941-ben megjelent Szófejtő szótár-a. mind az 1967 és 1976 között megjelent 3 kötetes A magyar nyelv tör­téneti etimológiai szótára (TESz) ismeretlen eredetűnek mondja tagad igénket. De az a tény, hogy Hedberg Éva az általa átnézett szamojéd szógyűjteményekben a taga- szótőnek nyomát sem találta, őt arra bátorította, hogy ne csak a szűkebb finnugor, hanem a tágabb uráli területet illetően is ítéljen s ezen ítéletéből hozzászólása vége felé messzemenő, munkámra nézve lesújtó következtetést vonjon le. Az l)-es szakasz végén így nyilatkozik; "Hogy a magyar taga- és az ójapán taga- tövek egyformák, véletlen egybeeséssel magya­rázom, annál is inkább, mert a szó jelentése nem tartozik a szoros értelemben vett alap - szókincshez." Hedberg Éva nem azt tette, amit a felelősségtudattól áthatott komoly tudós ilyen egyezések láttán tesz, azaz lelkiismeretesen belemerül az anyagba, hanem magához méltóan egy-kettőre ítélőszékre ugrott és mint "véletlen egybeesés"-t elvetette a jelentés­­tanilag is jónak látszó összevetést. 31

Next

/
Thumbnails
Contents