Itt-Ott, 1983 (16. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 2. szám
Dr.Kazár Lajos (Hamburg és Canberra): VÁLASZ HEDBERGÉVANAK "GONDOLAT FŰZ ÉS DR. KAZÁR LAJOS GONDOLATFŰZÉSE KAPCSÁN” CÍMŰ KRITIKÁJÁRA (ITT-OTT 15:2) Csicsery-Rónay István "Hírünk Amerikában” (ITT-OTT 13:4, 14:1, 14; 2) című cikkéből kiindulva "Gondolatfűzés Csicsery-Rénay István cikke kapcsán” címen uráli—(altaji)— japán összehasonlító nyelvészeti munkámról rövid tájékoztató levelet írtam az ITT-OTT olvasóinak, sez a 15. évf. 2. sz.-ában jelent meg. A 15. évf. 3. sz.-ában Hedberg Éva (Portland, OR) levelemhez hozzászólt, de sajnos ferdén mutatta be munkámat. Válaszomban ezt a ferdeséget kívánom megigazítani. Mindjárt a 2. sorban elítélő kifejezést használ: "önköltségen kiadott . . . munkájáról." Ezzel nyilván azt akarta hangsúlyozni, hogy elismert kiadó bizonyára nem vállalta a kiadást és terjesztést. A valóság az, hogy a kutatásomra nagy összeget költő Deutsche Forschungsgemeinschaft (Bonn—Bad Godesberg) felajánlotta a közzététel költségeinek viselését, de jobbnak láttam az ajánlatot nem elfogadni, mert több, részletes árajánlat beszerzése, majd a költségvetési bizottság tárgyalásai, majd a rengeteg mellékjellel írt szöveg végleges formába öntése, a mintegy 600 táblázat pontos elhelyezése, aztán a nyomdahibák hadának ismételt javítgatása éveket emésztett volna meg s a könyv árát 100.—DM fölé emelte volna. így a leggyorsabb, leghibátlanabb és legolcsóbb megoldást választottam; ofszet nyomtatásra gépeltem s kereken 8 hét folyamán elkészítettem a könyvet. SHOE JLVBlSK ffiT A 2. szakasz közepe táján ezt írja Hedberg Éva: "A szerző arról számol be, hogy 'mintegy 600 alapszó részletesen kidolgozott összevetése, 30-nál több alaktani párhuzam bemutatása és megfelelő hangtani kiértékelés segítségével szinte elérte a bizonyosság határát' a hipotézis." Ez persze félremagyarázás! A valóságban mondatom így folytatódik: . |határát|: a japán nyelv alapjában az uráli és altaji nyelvek tágabb köréből nem zárhatóki." A mondat való alakja tehát nagyon lényegesen különbözik attól, amelyet Hedberg bemutat, értelme pedig még inkább! A 2. szakasz végén ezt írja Hedberg Éva: "Az uralisztika termékeny története során nyelvészeink eddig kb. 1000 alapszó finnugorságát bizonyították. Nem különös akkor az, hogy Dr. Kazár néhány év alatt ilyen nagy számú 'bizonyítékra' lelt?" Lehet, hogy Hedberg Évának különös, de a tudomány szemszögéből egyáltalán nem lehetetlen. U.i. többször megesett a tudományban, hogy valaki a helyes utat meglelve aránylag rövid idő folytán sokat termelt, míg sokan mások, nem merészelve a bástyák mögül kilépni, pl. a mininyelvészet nevű védőpajzs árnyékában egész életükön át jelentéktelen, csip-csup eredményekről számolgattak be. De nehogy tévedésben leledezzék Hedberg Éva! A "bizonyíték"-okat (ugyan miért kellett eleve idézőjelek közé tennie e szót?) nem néhány, hanem 16 év folyamán gyűjtöttem, s aki előttemdolgozott e téren, a nemzetközileg elismert Pröhle Vilmos altaista megkönnyítette munkámat, hiszen már 1916-ban közzétett 90 japán—uráli szóhasonlítást, 10 alaktani párhuzamot és hangtani magyarázatokat (csak az kár, hogy sem Magyarországon, sem Finnországban, sem Észtországban, sem Japánban nem akadt olyan ember, aki e valóban göröngyös úton nyomába lépett volna; magam, nem intézet megbízásából, Ausztráliában 30
