Itt-Ott, 1983 (16. évfolyam, 1-3. szám)

1983 / 2. szám

Nagy Károly (Somerset, NJ):

HÍRÜNK A VILÁGBAN-AZONOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK A HÍRFORRÁSOK INFORMÁCIÓIBAN— Elhangzott az Indiana University Magyar Tanszéke által rendezett konferencián

Bloomington, 1982. október 2-án

1. Ahhoz, hogy a világ rólunk, magyarokról reális képet alakíthasson ki — reális információkra van szüksége. Milyen információkat kap rólunk a világ? Sokfélét és sok helyről. Az információk két fontos forrása Magyarország és a külföldön élő magyarság. E két forrás információi néhány téren megegyeznek, más területeken csak részben egyeznek, és van néhány olyan terület, ahol teljesen ellentétesek.

2. Ahol a Magyarországról származó információk megegyeznek az általunk, külföldi magyarok által nyújtott információkkal, az a nagy magyar teljesítmények területe. Budapestről, Párizsból, Londonból és New Yorkból kevés kivétellel egybehangzóan büszkélkedő, nagyra értékelő információt hallhat a külföldi ember azokról a zseniális magyarokról — Anda Gézától, Bartók Bélától és Bay Zoltántól kezdve Vasarelyig, Wignerig és Zukorig — akik rendkívüli teljesítményekkel gazdagították az emberiséget.

3. A magyar történelemről külföldnek nyújtott információk területén már eltérnek egy - mástól a magyarországi és a külföldi magyar prezentálások. Különösen a közelmúlt történetét taglalja minden hivatalosan ellenőrzött magyarországi írás egyoldalúan. Ezeket az egyoldalú beállításokat mi, külföldi magyarok olyan tényekkel, adatokkal igyekszünk kiegészíteni, amelyek a valóságnak, az igazságnak megfelelő teljességben, sokoldalúságban tájékoztatnak.

Tájékoztatunk pl. az 1942-es újvidéki vérengzésről — és az azt követő tömeggyilkosságokról is, amit ott magyarok ellen követtek el. írunk az 1919-es magyarországi fehér terrorról — és arról is, hogy azt vörös terror előzte meg. Tanítjuk a hitleri uralom német és magyar fasizmusának embertelen kegyetlenségeit — és tanítjuk a sztálini uralom szovjet és magyar kommunizmusának embertelen kegyetlenségeit is. Szólunk arról, hogy csendőrök hogyan verték a magyar parasztot a negyvenes évek elején — és arról is, hogy az ávósokhogyan verték a magyar parasztot az ötvenes évek elején. Taglaljuk jelenkorunk Magyarországának "gazdasági csodáját" — és a világon legmagasabb öngyilkossági arányszámát és egyik legalacsonyabb, a népesség fogyását jelző demográfiai arányszámait is. Emlegetjük az emberi viselkedés relatív szabadságának fejlődő magyar tendenciáit — és azt is, hogy Magyarországon ma is megszálló szovjet haderők tartózkodnak, és egy párt uralkodik.

Egy másik példa csoport a művészetek jelenére és közelmúltjára vonatkozó kihagyásokat, csonkításokat, elhallgatásokat illeti.

Magyarország az egész világra kiterjedő színvonalas esemény sorozatokkal emlékezett meg Kodály Zoltán születésének századik évfordulóján a Mester életművéről. Szinte minden műve elhangzott az ünneplések során a hangversenytermekben, a rádió és a tévé műsorain és megjelent hanglemezeken, kottákban és könyvekben. Megjelent egy lemezen végre legjelentősebb kórus alkotása is, az 1955 december 16-án bemutatott "Zrínyi szózata." Egész mostanáig tiltott mű volt ez a remekmű az 1956 utáni Magyarországon, a művet is és az életműből kicenzúrázás tényét is elhallgatták a világ előtt. Mindmostanáig csak nyugati magyarok kiadványaiban lehetett olvasni róla. Huszonhét évig nem engedték Kodály dallamaival elhangzani Zrínyi nemzetféltő követelését a nagyvilág felé; "Ne bántsd a magyart!" 2Q