Itt-Ott, 1983 (16. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 1. szám
ÉRTEKEZLETEK AZ ANYANYELVI KONFERENCIA ÉS AZ IRODALMI KAPCSOLATOK (Nagy Károllyal és PÜski Sándorral beszélget Kéri Tamás és Kóréh Ferenc. A beszélgetés Magyarországon a Szabad Európa Rádió közvetítésében 1981. október 1-én 19:10- korés23;10-kor, október 2-án 10;10-kor és 14;10-kor hangzott el. A nyomtatásban való megjelenés miatt szükségessé vált — a lényeget nem érintő — módosításokat a résztvevők végezték el.) KT Milyen általános benyomásaitok voltak a legutóbbi, 1981. augusztusi pécsi anyanyelvi konferenciáról ? Különbözött-e valamilyen módon az eddig megrendezett konferenciáktól ? PS Különbözött abban, hogy sokkal több nyugati résztvevő volt, különösen Amerikából. Mindannyian egyénileg voltunk jelen, de többféle intézményt, folyóiratot, szervezetet is képviseltünk: egy-egy részt, színt a nyugati magyar művelődési életből. Általában az eddigi eredmények felmérése után a hangsúly áttevődött az általános művelődési területekre, az irodalom helyzetére, a nyugati magyar irodalom hazai befogadása kérdéseire. NK Tíz évvel ezelőtt rendeztük az első anyanyelvi konferenciát Debrecenben, a másodikat azután Szombathelyen, a harmadikat Pesten és a legutóbbit, a negyediket Pécsett. Az az érzésem, hogy határozottan előre léptünk. Két ok miatt érzem ezt. Az egyik az, hogy tíz évet felmértünk most, megnéztük, hogy mit értünk el eddig, de nem álltunk meg, hanem megalkottunk egy olyan akcióprogramot, ami a következő tíz, sőt húsz évre is ad tennivalót. A másik ok, amiért úgy érzem, hogy nagyon fontos és eredményes mérföldkő volt ez a negyedik anyanyelvi konferencia, az, hogy mostanra tulajdonképpen eldőlt, hogy ez a konferencia már több, mint aminek eredetileg indult. Nemcsak a külföldi magyarságmegtartás különböző szakmunkásainak egy kis szakmai értekezlete, hanem egy olyan akcióegység, egy olyan találkozó, magyarországi, a Magyarországgal szomszédos országokbeli, és nyugati magyarok között, amelyen a résztvevők a magyar sorskérdések, a magyar nemzettudat, a magyarság megtartása, a magyarság jövője különböző témáin is együtt tudnak gondolkodni, vitatkozni, tárgyalni. KT Tehát mindkettőtök általános benyomása jónak mondható. Itt, Nyugaton gyakran felmerül az a kérdés is, hogy miért a Magyarok Világszövetsége rendezi az anyanyelvi konferencia sorozatot? PS Igen, idekint is és otthon is, hogy miért éppen a Magyarok Világszövetsége szolgálja a hazai és az államhatárokon kívül élő magyarok viszonyát, a magyar nyelv és kultúra külföldi megtartását? Miért nem a Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisztérium, vagy valami más jobban hangzó intézet cégére alatt folyik a munka? Reménytelen kísérletnek tartjuk beleszólni egy állam jogi, igazgatási és költségvetési rendjébe. így alakult ki, így kaptak költségvetést és hivatali keretet. A lényegen semmiféle cégér nem változtatna, a magyar államon belül mindenféle intézmény ugyanannak a kormányzatnak a felügyelete alatt áll. És teljesen mindegy az is, hogy milyen céllal csinálják. Azt is szokták hangoztatni egyesek ugyanis, hogy politikai céljai vannak a kormányzatnak ezzel az anyanyelvi mozgalommal. 18
